A Nature Climate Change folyóiratban jelent meg Elizabeth Wolkovich evolúcióbiológus, a Harvard Egyetem tanársegédének cikke, amelyben szerzőtársaival kifejti, hogy a jövőben a globális fölmelegedés miatt bizonyos területeken nagyon nehéz lesz ugyanazokat a fajtákat termeszteni, mint eddig.
Európában több mint ezer fajtát ismernek, és köztük több is jól alkalmazkodott a meleghez és a szárazsághoz, jobban mint az a néhány tucat, amit a legtöbb országban nagy felületen termesztenek. Ezeket kell tanulmányozni és jobban megismerni, állítja a szakember.
Manapság a terroir fogalma miatt nagyon nehéz új fajtákat bevezetni a termesztésbe, ugyanis a terroir magában foglalja a termőhelyet, a fajtákat és a termesztési módszereket, hagyományokat is, így nem ad teret a változtatásnak. A nagy szőlőtermesztő országokat éppen ezek a terroirok tették híressé, de ha elfogadjuk a klímaváltozást, akkor azt is föl kell ismernünk, hogy a termőterületek is változnak.
Sajnos a kutatók még nem rendelkeznek elég adattal arról, melyik kevésbé ismert fajta lenne alkalmas a régiek helyettesítésére, illetve kiegészítésre, hogy a termőhelyen nagyobb legyen a biológiai változatosság, és láthatóvá váljanak a különbségek a fajták közt.
A Harvard Egyetem Arnold arborétumának munkatársa, Ignacio Morales-Castilla vizsgálja a szőlőfajták beérését különböző termőhelyeken a klímaváltozás függvényében. Szerinte az is kérdés, hány kevéssé ismert szőlőt kellene bevonni a kutatásba, hogy elég ismeretünk legyen az alkalmazkodáshoz. Arra biztatja a gazdákat, hogy jelöljenek ki egy kisebb területet, ahol ők is kipróbálnak új szőlőfajtákat a saját körülményeik közt.
Érdekes ellentmondás az amerikai kutatók szerint, hogy bár Európában dúskálnak a különböző tulajdonságú fajtákban, a szigorú címkézési előírások gátolják a változást. Champagne-ban például csak három, Burgundiában négy fajtát szabad termeszteni. Ez pedig akadályozza, hogy a termesztők alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz. Az Újvilágban ezzel ellentétes a helyzet: alig van megkötés a termeszthető szőlőfajtákról a bortermő területeken, ott viszont nem ismerik a sokféle európai szőlőt. Ausztráliában például a termőterület 80 százalékán 12 fajtát termesztenek, Kínában pedig a termés háromnegyedét a Cabernet sauvignon adja. Ezt a fogyasztói igény magyarázza: nehéz eladni azt, amiről nem is hallottak a vásárlók. Az európai fogyasztók sokkal nyitottabbak.
