0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 1.

A termelői közösségek az élő hagyományok, közös kincseink őrzői

A „Termelői Közösségek Napja” a hagyományos termékeket előállító közösségek ünnepére rendezett szakmai konferencia. A Termelői Közösségek Napjának évenkénti megszervezésével az agrártárca célul tűzte a hagyományos termékeket előállító közösségek tevékenységének szakmai támogatását, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítését.

„A jól működő termelői közösségek az agrártermékek földrajzi árujelzői oltalmának letéteményesei”- köszöntötte a résztvevőket Tarpataki Tamás. Az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára kiemelte,

a jó gyakorlatuk bemutatásával az agrárgazdaság más szereplői számára jelentenek követendő példát és adják át hasznosítható tapasztalataikat.

Az egyediséget hordozó hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, italok, mint a makói vöröshagyma, a gyulai kolbász, a törkölypálinka, az izsáki arany sárfehér olyan értékek hordozói, amelyeket nemcsak óvni, hanem a jövő nemzedékek számára át is kell adni. Az eredetvédelem biztosította lehetőségek jobb kihasználása azért fontos a gazdálkodók számára, mert így védhetők meg az adott térségre leginkább jellemző hagyományos értékek.

A földrajzi árujelzők alkalmazásával azokat a termékeket lehet megóvni, amelyek szignifikánsan hordozzák egy vidék több generáció által elismert egyedi értékeit, a helyi tudást és hagyományt.

Gál Péter, AM Piacszervezési Főosztályának vezetője elmondta, a 2015-ben indult program során kiderült, az agrártermékek földrajzi árujelzőiről keveset tudnak az érintettek, még a borászok is, pedig ők a leginkább érintettek ezen a területen. Hallatán sokan egyszerűen származási helyre gondolnak, pedig

nem a termék áll oltalom alatt, hanem a név használata szabályozható általa.

A boroknál találjuk a legtöbb földrajzi árujelzővel ellátott terméket, ma ezek rendszerbe helyezése jelenti a legnagyobb kihívást.

Jókúti András, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mb. jogi elnökhelyettese a védjegyoltalom legfontosabb tudnivalóit ismertette. A szakember elmondta, néhány évvel ezelőtt védjegyreform zajlott az unióban, így a tagállamoknak is felül kellett vizsgálniuk saját rendelkezéseiket, s a brüsszeli előírásokhoz igazítani. Bár a földrajzi árujelzés és a védjegy kiegészítik egymást, a védjegy elsősorban megkülönböztetésre alkalmas. Aki megszerezte, az tíz évig kizárólagosan használhatja, s ezután – akár örök időkre is – rendszeresen meg kell hosszabbítani.

Leggyakrabban szóvédjegyekkel, logókkal, ábrákkal találkozhatunk, ám az új szabályozás szerint mozgásvédjegyek, vagy audiovizuális védjegyek használatára is lesz lehetőség.

A Termelői Közösségek Napja kiváló lehetőséget teremtett arra is, hogy miniszteri díjakkal és elismerő oklevelekkel is kifejezzék a termelők elvégzett munkáját.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu