0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

A korai szüret kérdései: marad minden a régi?

Szokatlanul korán kezdődött idén a szüret, lerövidült a vegetáció. Vajon a szőlőnövény képes arra, hogy ugyanazt a pluszt beletegye a termésbe, mint amit korábban az egy, vagy néha másfél-két hónappal hosszabb vegetációs időben?

„Véleményem szerint ugyanazt biztosan nem. Elég, ha azt vesszük, hogy vannak olyan hőségnapok, amikor a növény csak vegetál, mondhatnánk, tetszhalott állapotban van. Fajtától függően, különböző hőmérsékleten megáll az élettevékenysége. A Negev sivatagban zajlik egy nagyon érdekes kísérlet erre vonatkozóan”- magyarázta Kovács Barnabás a korai szüret kapcsán.

szőlő
Illusztráció forrása: pxhere.com

A MATE adjunktusa hozzátette, a Tempranillo összeomlik az UV sugárzástól. Pedig olyan fajta, amiről azt hittük, hogy bírja a hőstresszt, hiszen az Ibériai-félszigeten jól érezte magát, ma pedig ott sem. A különböző fajtáknak eltérő a toleranciájuk, mindegyiknél más hőmérséklet esetén következik be, amikor azt mondja a szőlő, hogy föladom, a fotoszintézist befejezem, és ellélegzem a saját magam által fölhalmozott szerves savakat. Ez a hőstressz borászati vonatkozása, hogy milyen alapanyagra számíthatunk. Érdemes az UV káros hatását is kiemelni, ami borászati szempontból ugyancsak kezelendő kérdés.

Hatására a káliumtartalom, és emiatt a pH is változó paraméter lesz.

Ma már savszüretekről beszélünk, a korábbi cukor helyett. A pH, főleg pezsgős körökben, az egyik legfontosabb paraméter.

„Megfigyelhető, hogy a légköri aszály miatt az összes növény legyengült állapotba került, és fogékonyabbak a betegségekre. Amikor kánikula van és szenvedünk, akkor a növények is hasonlóan reagálnak. Ha ez hosszabb ideig tart, és egyre több ilyen évünk lesz, akkor ezt meg fogja sínyleni a növények ellenállóképessége. Szerencsére még nem kell a sivataggal összehasonlítanunk a hazai szőlőtermesztést, de ha azt mondjuk, hogy az Ibériai-félszigeten az aszály, a forróság érezteti a hatását, ennél az olaszok sokkal szerencsésebbek.

Az Ibériai-félszigeten az jelenti a problémát, hogy nagyon széles, vannak olyan belső kontinentális területei, ahol nem hullik csapadék, mivel messze esik az óceántól.

Az olaszoknak ehhez képest a keskeny félszigetükkel, ahol végighúzódik az Appenninek, jut csapadék, legalább van páratartalom, kevésbé szenvednek a növények. Ha ott megnézzük egy Templanillót, vagy egy Grenachet, hogy milyen tőkeformában, miként tudja átvészelni, akkor ez jó referencia lehet.

Úgy látom, hogy az észak-olasz régióval fogunk együtt mozogni klimatikus adottságban, csak mi még súlyozottabbak leszünk a csapadékeloszlás változásban, mert a Kárpát-medencében vagyunk.

Náluk legalább befúj a szél Genova felől”- hangsúlyozta a szakember. A lényeg az, hogy zajlanak erre vonatkozó kísérletek, és úgy tűnik, vigyázó szemeinket azokra a vidékekre kell vetni, ahol a csapadék alapvetően nyári időszakban hiányzik. Most minden jel arra mutat, hogy az összcsapadék mennyisége valószínűleg növekedni fog a Kárpát-medencében. Miközben nyáron szinte semennyi nem esik, jön a 3-5 fokos hőmérsékletemelkedés. Ezek alapján a hosszú tenyészidejű fajták kerülnek előtérbe.

„Mára megtapasztaltuk, hogy a fehér szőlőből a sav nagyon hiányzik.

Ha pedig a fehérborban nincs sav, akkor baj van. Ha így nézzük, praktikus lenne inkább kékszőlőt telepíteni, de vannak nagyon jó fehérek is.

Ha belegondolunk,  a Greco Szicíliában, a dél-olasz régióban, a Vezúv környékén bizonyítja, hogy fehér szőlőből is lehet jó bort készíteni. Ez alapján azt gondolom, hogy vastagabb epidermiszű fajtákkal lesz érdemes foglalkozni”- fűzte hozzá.
A szőlő védekezik a káros napsugárzás és a szárazság, a magas hőmérséklet ellen. Részben több a színanyag, másrészt vastag bőrszövetet fejleszt, ami a lékinyerés szempontjából nagyon fontos szempont. Szakmai körökben elhangzott, a borászati pektinbontó enzimet gyártó cégek ebből nagyot profitálnak. A szakember véleménye szerint erre nincs feltétlenül szükség.

Ha a borász héjon áztat, és itt nem órákról beszélnek, hanem fél vagy egész napról, akkor azok ezek az enzimek a roncsolt növényi szövetekből maguktól is kikerülnek.

Az enzimatikus reakció végbemegy, ezt tudja mindenki, csak eddig nagyon sürgették, felgyorsították a technológiai lépéseket. A vastagabb bőrszövetű fajták – mint például a Kéknyelű – esetében a borászati előnyökön túl a növényvédelemben is pozitívum rejlik.

Ez is érdekelheti:

Merre tart a magyar bor?

Hazánk egyetlen érintetlen ősbükköse

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: