A statisztikák szerint az emberek többsége az orchidea félék és a kaktuszok virágát tartja a legszebbnek, és az orchideák annyiban nyerők, hogy sokkal tartósabbak a virágaik.

Amit az áruházakban vehetünk, azok a problémamentesebbek

A rengeteg orchidea faj közül vannak olyanok is melyek nevelése nem egyszerű feladat. Ezek inkább gyűjtőknek valók…  Azonban azok, melyeket a virágboltokban, sőt sokszor a hipermarketekben is beszerezhetünk viszonylag egyszerűen tarthatók annak ellenére, hogy szintén epifita, azaz eredeti élőhelyükön fán élő fajokról van szó. Ez a nevelésükre annyi hatással van, hogy a gyökereik nagyon laza ültetőközeget igényelnek, mert levegőigényesek, szellőzés híján könnyen berohadnak. Vannak, amelyeket átlátszó cserépbe ültetnek, ez nem véletlen hiszen a fán élőknek a gyökereit is éri a fény, sokszor bezöldülnek és ezek is fotoszintetizálnak.

Eredetileg a trópusi fák lombkoronaszintjében, a törzseken megkapaszkodva élnek. Szobai tartásukkor is ezt az életmódot kell modellezni számukra, azaz nem szabad virágföldbe ültetnünk e növényeket. Nyáron a félárnyékos, télen a világos helyet kedvelik, de tűző napon ne tartsuk őket. Nyáron nappal a 20-22 C éjjel a 18 C körüli hőmérséklet ideális a számukra.
„Talajukat” – ami általában vörösfenyő kéreg – tartsuk mindig nedvesen, de soha ne legyen a gyökérzet pangó vízben. Az esőerdei körülményeket kell utánozni, ahol napjában akár többször is esik az eső, ám a víz mindig lecsorog a lombkoronából, így a gyökerek levegős, de nyirkos körülmények között vannak.
Meghálálják, ha vízzel permetezzük a leveleit. Elvirágzásukat követően tartsuk 1-2 hónapon keresztül a növényeket 16 °C körüli hőmérsékleten, ez a pihenőidőszak szükséges a következő évi virágok kialakulásához. Kétévente célszerű átültetni, nagyon vigyázva, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg.

Orchidea léckosárban: alig vannak beültetve

A gyűjtők léckosárban tartják növényeiket, ám ennek hátránya, hogy lakásban kihullhat belőle a kéreg. Legideálisabbak az átlátszó, műanyag orchideacserepek, melyek nagyon jól mutatnak, hiszen kívülről látjuk a gyökereket, és a cserépben a víz jelenlétét, mennyiségét is ellenőrizni tudjuk. A fekete cserepeket mindenképp mellőzzük, mert azt a Nap könnyen felmelegíti, ami nem tesz jót az orchideák gyökereinek. Az ültető közegüknek a trópusi fák ágvilláiban megrekedő, és bomló szerves anyaghoz hasonló összetételűnek kell lennie.

Amennyiben magasabb a hőmérséklet, akkor kissé gyakrabban locsoljunk. A levélhónaljban ne maradjon hosszabb ideig, azaz éjszakára víz, mert az baktériumos betegségek kialakulásához vezet. Amennyiben a növény gyökere jó állapotú, úgy a levelek párásítására sincs feltétlenül külön szükség. Kórokozók fellépésére főleg a helytelen tartási viszonyok között kell számítani, a már említett baktériumos betegségek mellett gombák is megjelenhetnek. Kártevők közül az atkák, a pajzstetű és gyapjastetű megjelenésére lehet számítani, ezek jól kezelhetők környezetbarát rovarölő szerekkel is. A pajzstetűnél figyeljünk, hogy gyakran rejtve, a levelek fonákán telepszik meg.

Az újravirágoztatás nem lehetetlen

A lepkeorchideákat nem nehéz lakásban tartani, ám annál ennél nagyobb kihívás másodszor, és többedszer is virágzásra bírni. Csak a jó kondícióban lévő, igényeinek megfelelően tartott növények virágoznak újra. A már említett 6-8 hetes pihentetés hűvösebb helyen, és a kevesebb fény mind segíti a virágindukciót.
Virágzáskor, amikor a virágzati szár kezd felkopaszodni, és már csak a legvégén van egy-egy virág, akkor a szárat a levélhónalj felett 3-4 centiméterrel érdemes elvágni, hogy új virágzati szárat hajtson a növény.

Virágzáskor a növényt lehetőleg ne helyezzük át, mert egyes érzékenyebb típusok a virágok, bimbók lehullásával reagálnak erre. Ha hűvös időben vásároljuk az orchidea növényt, akkor hazaszállítása során gondoskodjunk a kellő csomagolásról, nehogy megfázzon a tő, hiszen trópusi időjáráshoz szokott fajokkal van dolgunk…