A közelmúltban tartották a jubileumi, 30. Szekszárdi Borvidéki Borversenyt. Az idei megmérettetésre 47 termelő 228 borával nevezett, amit az ország különböző részeiről érkező szakemberek bíráltak el. Az esemény kapcsán beszélgettünk Bősz Adriánnal, a borvidék elnökével, és Vesztergombi Csabával, a borverseny szervezőbizottságának vezetőjével. Szekszárd
Valamikor csak „Villány alsónak” becézték Szekszárdot, ma pedig virágzó borvidékké nőtte ki magát. A Szekszárdi Borvidék területe szinte alig változott az elmúlt években, mintegy 2200 hektár az a nagyság, amit termőszőlőben mérnek, de mindig vannak új telepítések. Amiben viszont némi változás megfigyelhető, hogy a fehér szőlők aránya elkezdett növekedni.
A borvidék rendkívül tagolt, számtalan dombvonulat teszi színessé. Ha egy kis dombhátat nézünk, van, amelyiknek az egyik fele keleti fekvésű, míg a másik nyugati, ráadásul mindegyikben más-más mikroklíma uralkodik. Ez viszont lehetőséget teremt bizonyos helyeken a kiváló fehér szőlő telepítésére, fehérbor készítésére, miközben a vörösborokban is ugyanezt a sokszínűséget lehet megtapasztalni. „Hallani olyan véleményeket, melyek azt hangoztatják, hogy két-három fajtára kellene koncentrálni.
Főként annak tükrében, hogy nagyon sok helyen tartanak helyben borkóstolókat, amit két-három fajtára alapozva, még ha évjárati differenciát teszek is, kevés. A fogyasztóknak más az igénye, és azért nagyon sok pincészet készít fehérborokat, rozékat, vörösekben is több kategóriát. Ebben a tekintetben előnye is a borvidéknek abból a szempontból, hogy a piac változására, éppen ezen adottságunknak köszönhetően viszonylag gyorsan tudunk reagálni”- hangsúlyozta Bősz Adrián. Bár a tagoltságot egyrészt előnynek tekinthetik, ugyanakkor hátrány is jelent, hiszen egyöntetű mennyiséget nagyon nehéz előállítani.
”Véleményem szerint, hosszú távon a szekszárdi boroknak mindenképpen a polcok felső részén van a helyük, de ehhez nem elég önmagában Szekszárd, nem elég a termelő, a kiváló bor.
Tehát szükség van egy jó erős középrétegre, amely kedveli a borokat és tud is áldozni rá”- tette hozzá a szakember.
A fehérborok is egyre jobban teret nyernek Szekszárdon, ami pozitív dolog. Sajnos nem mindenki ért egyet ezzel a borvidéken, pedig alapvetően jelentős igény van rá. Ezzel csak színesíteni lehet a portfoliót, mert szegről-végről főként a vörösborairól ismert a borvidék. Ettől függetlenül miért ne lehetnének olyan területek, ahol jó fehér szőlőket lehet termeszteni, és ha már vannak, miért is ne dolgoznák fel? Külön szegmensként megjelent már néhány pincészet a pezsgőivel, előbb-utóbb ez a kis pezsgő kultúra is kezd kialakulni, gyökeret verni. A fogyasztók tanúsíthatják, kiváló minőségben folyik a pezsgőkészítés, egy vörösborokra bekategorizált borvidéken meglepően meglepően magas színvonalon készülnek pezsgők. Ahogyan gyűlnek a tapasztalatok, ez egyre magasabb szintet tud elérni.
Ám vannak, akik inkább a könnyedebb, savasabb, gyümölcsösebb tételekkel jelentkeznek. Mostanra a csoportok között kitapinthatók érdekellentétek. A szakember véleménye szerint emiatt nehéz erős közösségi marketinget kialakítani, a többség leginkább a fajtákat szeretné a fókuszba tenni. „A legelejétől kezdve, amióta az elnöki tisztséget betöltöm, azt kommunikálom, amiben nincsen vita, az pedig maga a Szekszárdi Borvidék szeretete és annak a felépítése. Ez még ma sem teljesen elfogadott, de ha logikusan belegondolunk, nekünk ez az egyetlen egy közös érdekünk. Ha Szekszárd híres és arról ismerszik meg az emberek szemében, hogy stabil, jó borok hazája, mindegy, milyen típusú borok születnek, de stabilak, magas minőségűek, akkor ezen hosszú távon mindenki csak nyerhet”- magyarázta a második ciklusát töltő, hét éve borvidéki elnök Bősz Adrián, hogy ma már egyre többen kezdenek ebbe az irányba haladni, mert elfogadják, sokkal több értelme van egy jó minőségű szekszárdi bor kommunikációjának, majd azon belül lehet kiemelni bizonyos fajta szerkezeteket. Ez már csak megegyezés kérdése.
