A Neuroetológiai Kutatócsoport már több mint egy évtizede kutatja állatok és emberek egymás közötti kommunikációját és agyműködését, hogy feltárja azokat a mechanizmusokat és hatásokat, amelyek az evolúció során az ember kifinomult kommunikációs rendszerének, a beszédnek a megjelenéséhez vezettek.

Eddig az emberi agy mellett az ELTE kutatói társállatok, kutyák és törpemalacok agyi működését vizsgálta, azonban a háziasított fajok vad rokonaival való összehasonlítás is kulcsfontosságú annak megértésében, hogy mekkora szerepe lehet az emberi környezethez való alkalmazkodásnak az agy átalakulásában. 2023 tavaszán és nyarán több olyan vaddisznó malac született a Vadasparkban, amelyeket a kocák nem gondoztak, így a vadaspark vadállatnevelésben rutinos kollégái segítettek a magukra hagyott vadmalacok felnevelésében.

Együttműködő állatok

Az emsék és kanok korai szocializációjában kiemelt szerepet kaptak az emberek, akiknek a jelenléte természetessé vált a vadmalacok számára. Az állatok nemcsak megszokták az ember jelenlétét, közelségét, de kíváncsinak mutatkoztak, és engedték azt is, hogy gondozóik és az ELTE kutatói megérintsék őket, elektródákat helyezzenek el a fejbőrükre.

A Vadaspark területén a terepi kísérletekre és az állatok tréningezésére alkalmas helyszíneket (kifutórendszer és tréningfallal ellátott házak) alakítottak ki a Vadaspark munkatársai, ahol jelenleg is zajlanak a képzések.

A betanítás célja, hogy az állatok önszántukból minimum 20 percen keresztül nyugodtan feküdjenek, és egy kerítés túloldalán helyet foglaló ember társaságát annyira biztonságosnak érezzék, hogy akár el is aludjanak mellette. Ez ugyanis lehetővé teszi az elektródák kis ablakon keresztüli felhelyezését és állatok természetes alvás melletti EEG-vizsgálatát. A vizsgálat részleteiről Boros Mariannát, az ELTE Neuroetológiai Kutatócsoport egyik tagját kérdeztük.