Marcus és Anja Fischer az Augsburg környékén található, hagyományokban gazdag farmján hat éve termeszti ezt az ősi gabonafajtát, jelenleg 1 hektáron. A termés felét továbbra is lisztté őrlik, amelyből kenyér, egyéb pékáruk és tészta készül, a másik fele pedig most először sörfőzésre került.
A tönke búza termesztésbe a növény jó tulajdonságai miatt vágtak bele. Azt mondják, mindig is nyitottak voltak az új növényekre a gazdaságukban, például termesztenek kék és piros burgonyát is, ezzel a szemlélettel szeretnének tenni valamit a mezőgazdaság sokszínűségéért.
A tönkebúza előnyei
A tönke kevésbé termékeny, gyengébb minőségű talajon is jól megterem, de a terméshozam függ attól, hogy mennyire egyenletes az esőzés. A növényállomány ritkább, mint a búza esetében, ezért több gyom nő, de a növény ellenáll a kártevőknek és a gombás betegségeknek, osztja meg tapasztalatait Marcus Fischer.
A tönkebúza egyébként az egyik legősibb gabonaféle, melyet már 10 000 éve termeszt az emberiség. Napjainkra a nemesített gabonafélék kiszorították a termesztésből, de igénytelensége, betegségekkel szemben tanúsított szívóssága és kedvező élettani hatása miatt ismét egyre jobban teret hódít.
Bár a terméshozama jóval alacsonyabb, sokan mégis azért választják, mert jól termeszthető organikus, vegyszermentes agrikultúrában. Legnagyobb mennyiségben Olaszországban termesztik, de Örményországban, Marokkóban, Spanyolországban, Albániában, Törökországban és Görögországban is megtalálható nagyobb területeken. Németországban például a veszélyeztetett őshonos haszonnövények vörös listáján szerepel.
A sört tönke- és árpamalátából főzik, hasonlóan a búzasörhöz. Viszont az aromája lényegesen fűszeresebb, mert a tönke erőteljes dió ízt kölcsönöz az italnak. A különlegesség az árban is megjelenik, többet kell érte fizetni, mint az átlag sörökért. A tönkebúza sör elsősorban a farm üzletében érhető el, de a környékbeli éttermekben is meg lehet kóstolni. Ha sikere lesz, talán nagyobb mennyiség is készül majd belőle.
