Fosszíliák és a horizontális génátvitel vizsgálatával kalibrálták újra a gombák törzsfáját a HUN-REN kutatói
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) munkatársai és partnereik fosszíliák és a horizontális génátvitel (HGT) vizsgálatával kalibrálták újra a gombák törzsfáját, kiderült, a gombák szerepe a szárazföld meghódításában több száz millió évvel korábban kezdődhetett, mint eddig gondolták – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.
A legtöbb élőlény csoport esetében a fosszilis leletek geológiai naptárként szolgálnak, feltárva az egyes csoportok földtörténeti korát. Van azonban egy figyelemre méltó kivétel e kövületeken alapuló idővonal alól: a gombák, mert a jellemzően puha, fonalas struktúráik ritkán kövesednek meg – fosszilizálódnak – jól.
A molekuláris órát használják
A gombák fosszilis leletanyagában lévő hiányosságok áthidalására a tudósok a molekuláris órát használják. Az óra beállításához a tudósoknak a fosszilis leletekből származó „horgonypontokkal” kell kalibrálniuk azt. A gombakövületek ritkasága miatt ez mindig is komoly kihívást jelentett. A kutatók ezt egy újszerű információforrás bevonásával oldották meg: a különböző élőlénycsoportok közötti „géncserékkel”, egy olyan folyamattal, amelyet horizontális géntranszfernek (HGT) neveznek.
Az eljárást először Szöllősi Gergely – a japán Okinawai Tudományos és Technológiai Intézet (OIST) és a HUN-REN kutatója – valamint csapata dolgozta ki.
Egyértelmű szabályt állít fel
Ha egy gén az A vonalból átugrott a B vonalba, az egyértelmű szabályt állít fel: az A vonal közös ősének idősebbnek kell lennie annál az időpontnál, amikor az adott gén megjelent a B vonalban. A gombák törzsfáján 17 ilyen átadás azonosításával egy sor „idősebb, mint/fiatalabb, mint” kapcsolatot állapított meg a csapat, amelyek segítettek pontosítani és leszűkíteni a gombák idővonalát.
