Ennek utolsó fejezetéhez érkezve Molnár Tamást, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. általános ügyvezető-helyettesét kérdeztük célokról, megvalósulásokról és ösztönzőkről, valamint arról, hogy miként ölt ,,új testes” a koncepció a KAP új ciklusában.
Mi hívta életre annak idején a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatot?
– A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat célja, hogy a vidékfejlesztésben érintett kormányzati, önkormányzati, társadalmi és szakmai szervezeteket, valamint a gazdasági tevékenységet folytató szereplőket egységes információs és együttműködési rendszerbe integrálja. Feladata továbbá tevékenységük összehangolása a vidéki térségek társadalmi és gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás elősegítése, valamint a támogatási források hatékony és eredményes felhasználása céljából. Emellett fontos volt az is, hogy a MNVH szolgáltatásai minél szélesebb körben váljanak elérhetővé.
A Hálózat 2020-ban került ismét a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. gondozásába. Az elmondott feladatokon túl kiemelt cél lett a Vidékfejlesztési Programban (VP) megjelenő pályázatok és a bennük rejlő lehetőségek közérthetővé tétele és szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása.
Kiemelendő továbbá az a társadalmi feladat, amely révén a városi emberek életéhez közelebb hozzuk azokat a próbatételeket, sikereket, örömöket, amelyekkel egy mezőgazdasági dolgozó napi szinten szembesül. Nevezhetnénk akár érzékenyítésnek is, amely során láttattuk, élve néhány klasszikus, ám hiánypótló példával, hogy milyen erőfeszítések árán, hogyan készül a gabonából a kenyerünk, vagy például hogyan kerül tej az áruházláncok polcaira. A MNVH-nak több kitörési pontja is volt: számos rendezvényen megjelentünk, együttműködéseket alakítottunk ki. Kiépítettünk egy vármegyei hálózatot, amely keretein belül egy kinevezett kollégánk szakértőként segíthet a vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásában. A Vidékfejlesztési Programban betöltött szerep 2024. december 24-ig tartott, majd a közös agrárpolitikában (KAP) öltött formát.
Hivatalosan önálló szervezetként működik, és az MNVH viszonylatában is más a szerepe, bár funkcióját tekintve nagy a hasonlóság a két szervezet között. Tanulva a jó gyakorlatokból és hibákból, árnyalódott a feladatok leírása is. A legfontosabb, hogy a két irány megmarad: a szakma és a társadalom számára is nyitott lesz az információáramlás, ismeretterjesztési funkció.
A következő években fókuszba kerül a KAP megismertetése?
– Megvilágításba kerül, hogy mit jelentenek bizonyos alapfogalmak az agráriumban, vidékfejlesztésben, gondolva akár a rövid ellátási láncokra, hogy miként jutnak el legrövidebb úton a fogyasztókhoz a mezőgazdasági termékek, de említhetném a LEADER-szervezeteket, vagy éppen az aktuális pályázatok körét is, továbbá azt, milyen gazdaságátadási és vállalkozásindítási lehetőségek vannak az agráriumban. Célunk, hogy felkeltsük az érdeklődést a vidéki agráriumban rejlő lehetőségekre, és ösztönözzük a potenciális mezőgazdasági munkavállalókat ezeknek a megismerésére. Gondozni szeretnénk azt az információáramlást, amely egy valós és inspiráló képet nyújthat azon magyar állampolgárok számára, akik eddig csekélyebb tudásanyaggal rendelkeztek az agráriumot illetően. A KAP feladatai immár futnak, ugyanakkor a támogatási rendszer folytatásában éles viták zajlanak bizottsági szinten is, bár a hazai álláspont szerint folytatódnia kell a támogatási struktúrának.
