Az úgynevezett víziszárnyasok előállításával, termeltetésével és integrálásával kimagasló mértékben foglalkozik a Tranzit Csoport. A nevezetes dátumhoz közeledve ezért is kerestük meg Szabó Ákost, a Lúdszövetség elnökét, nem mellesleg a Tranzit Csoport vezetőjét. A Tranzit Csoporton belül a Tranzit-Ker Zrt. foglalkozik az alapanyag előállításával, a Tranzit-Food Kft. pedig a feldolgozással és az értékesítéssel.

A Tranzit Csoport az európai, sőt a világ víziszárnyas-termelésének egy ismert és meghatározó szereplője. Az ágazaton belül külön kell értékelni a kacsát és külön a libát, hiszen az előállítása és a piaca is alapvetően eltér egymástól. Teljesen más pályát jár be mind a két ágazat. A pecsenyekacsa az utóbbi időszakban napi fogyasztási cikké vált, viszont változatlanul prémium terméknek számít. Korábban nem szerepelt sem az éttermek kínálati listáján, sem pedig a kiskereskedelemben, addig ma már mind a két helyen nap mint nap, az év bármely időszakában megtalálható.

Ez könnyebbséget jelent a finanszírozásban, viszont így nagyobb verseny alakul ki a fogyasztói piacon, ezért alacsonyabb árréssel kell dolgozni a késztermék-előállítónak. A vertikumban itt mindenki részt vesz: nemcsak a termelők, hanem a nagykereskedők is ide tartoznak. Mindenkire igaz, hogy kisebb profittal, de állandó termékként jelenik meg a kacsa piacon. Teljes bizonyossággal ma sem jelenthető ki, hogy napi fogyasztási cikk lenne, de hetente már kerülhet kacsa az asztalra.

Kétszeres különbség az árban

A kacsaágazat termelése, mérete attól függ, hogy hol és mikor jelenik meg a madárinfluenza. Ez talán a legnagyobb gondja az ágazatnak, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Ez a betegség egy rendkívül komoly bizonytalansági tényező az ágazat valamennyi szereplője számára. Egyaránt kihat a megtermelhető mennyiségre és az értékesítési árakra. Amikor a fertőzés felüti a fejét, akkor csökken az előállított mennyiség, vele párhuzamosan visszaesik a gazdálkodás hatékonysága.

A kacsával szemben a lúd változatlanul erősen szezonális terméknek számít. Változatlanul prémium termék, sőt, kijelenthető, hogy a liba kuriózum a termelésben és a fogyasztásban. Ez érvényes Magyarországra, ahol megközelítőleg sincs akkora tradíciója a lúd fogyasztásának, mint például Németországban. Jól meghatározható időponthoz, Márton-naphoz (november 11.) és a karácsonyi ünnepekhez köthető az éves lúdhúsfogyasztás fő hányada. A termelőnek és feldolgozónak, jelen esetben a Tranzit Csoportnak ez a két ünnep jelenti azt az alkalmat, amikor értékesíteni tudják a libát. Ez a fogyasztói szokás az utóbbi néhány évben erősödő tendenciát mutat. Az egész világon Németország a legnagyobb libahúsfogyasztó, mindkét ünnep meghatározó e tekintetben.