Egy minisztériumokon átívelő szakértői gárda már hónapok óta intenzíven dolgozik azon, hogy az uniós szabályoknak maradéktalanul megfelelő támogatási formát dolgozzon ki – tudta meg a napi.hu Zs. Szőke Zoltántól, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnökétől.
Összhangban a kistelepülések fejlesztését és népességmegtartó erejét segíteni igyekvő programokkal – Magyar falu program, falusi csok – 2019-ben az Orbán-kabinet a 2 ezer fő alatti lélekszámú települések boltjainak megmentését is napirendre tűzte.
Csak 2019 első félévében 1 174 egységgel csökkent az üzletek száma, ezen belül csaknem félezer élelmiszerboltra került lakat.
Tömegesen húzzák le a rolót a magyar boltoknál – segítségre lesz szükség
Az üzletbezárások a legsúlyosabb mértékben a kistelepüléseket érintették, ahol rendszerint igen gyenge a vásárlóerő és a boltokban nagyon alacsony a forgalom. Még a magánvállalkozókhoz képest kedvezőbb helyzetben lévő magyar tulajdonosi hátterű üzletláncok – Coop, CBA, Reál – is kénytelenek voltak százával felszámolni falusi üzleteiket az elmúlt években, vagy számos esetben rövidített nyitvatartást alkalmaztak. A statisztika alapján a bolt nélküli települések száma a 2005-ös 58-ról tavaly már 284-re nőtt.
A Coop-csoport 2500 boltjából körülbelül ezer olyan egység van, amely kétezer fő alatti lélekszámú településen üzemel. E helységekben további 2 ezer bolt működik, amely nem a Coop érdekkörébe tartozik.
A 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként 2020-ra már csaknem 70 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum – ezek kitermelése jelenti a kisboltok számára a legnagyobb gondot. Az ilyen egységeket jellemzően csak veszteségesen lehet működtetni – magyarázta napi.hu-nak Zs. Szőke Zoltán.
Mintegy 2400 olyan település van az országban, ahol kétezer fő alatti a lélekszám, e helységekben összesen 1,5 millió ember él. A gondot az ő mindennapi élelmiszer-ellátásuk jelentheti, ez az, ami a kormányt is tettekre ösztökélte, nem pedig az a szándék, hogy megtámogassa a magyar üzletláncok profitját – fogalmazott az elnök.
Ebben a fő akadály, hogy az EU tagállamaira érvényes szabályok tiltják azt, hogy egy adott nemzetgazdasági ágazatot vagy valamilyen tevékenységet a kormány – akár a költségvetési források terhére – támogasson. Ilyen esetekben rögtön eljárásokat indíthatnak ellene, mondván, hogy ezek az ágazatok jogosulatlan piaci előnyhöz jutnak a többihez képest. Miközben a kistelepülések boltjai esetében éppen a piaci hátrány kiegyenlítéséről lenne szó, vagyis az állami mentőöv az eredményesség szintjén a nulla körüli állapotba tudná feltornászni őket – érvelt az ÁFEOSZ-elnök.
Szavai szerint a multinacionális kereskedelmi vállalatok érdekképviseletei is támogatják ezt a javaslatot. Azok ugyanis nem akarnak az érintett kistelepüléseken üzleteket nyitni és egyáltalán nem zavarná őket, hogy az ott boltokat üzemeltetők – akár a CBA-hoz, akár a Reálhoz, vagy akár egyik lánchoz sem tartozó üzletek – támogatást kapnának. A szövetség célja, hogy mindegyiknek ugyanazokat a támogatási feltételeket biztosítsa a kormány, függetlenül attól, hogy a bolt kinek a tulajdonában van. Elsősorban azok a boltok kénytelenek bezárni, amelyek egyik franchise-hálózathoz sem tartoznak.
Zs.Szőke szerint azt nem kérték, hogy a modernizációs költségek teljes fedezetét adja oda az állam, mindössze annyit, hogy – minimum 50 százalékos önerő biztosítása mellett – csak a teljes összeg másik felére lehessen pályázni. Ez azt is jelentené, hogy kizárnák az olyan cégeket, amelyek ebből szeretnének „meggazdagodni” vagy túlélni.
Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség számításai szerint, az összes 2 ezer fő alatti településen működő érintett üzlet támogatási igénye évente nem jelentene többet 12-14 milliárd forintnál.
Zs. Szőke úgy látja: széleskörű és rendkívül intenzív szakértői háttérmunka zajlik, Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csapata mellett az Igazságügyi Minisztérium és az ITM emberei is dolgoznak a módszer kidolgozásán. az egyeztetésekre pedig Parragh Lászlót, az MKIK elnökét is rendszeresen meghívják.
Erre Franciaországtól kezdve Svédországon át volt már példa és az Európai Bíróság is foglalkozott hasonló ügyekkel. Sok szempont áll mérlegelés alatt, s volt olyan verzió, amelyet munkacsoport már elvetett, de 2020-ban remélhetőleg megszületik a megoldás – fogalmazott az ÁFEOSZ-elnök.
