A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005-ben, az akkor már több évtizede sikeresen működő nyugat-európai élelmiszerbankok mintájára kezdte meg működését, elsődleges célként tűzve ki az élelmiszer-feleslegek felkutatását és összegyűjtését, s azok megfelelő helyre történő eljuttatását. Tevékenységükkel amellett, hogy igyekszenek segédkezet nyújtani a nélkülözőknek, az élelmiszerek megsemmisítésével együtt járó környezetterhelést is csökkentik.
Egyre többekhez jut el az üzenet
Az Élelmiszerbank 2019-ben összesen 11 ezer tonna – ez nagyjából 550 kamionnak megfelelő mennyiség – élelmiszert mentett meg a kidobástól, ezzel pedig mintegy 27 500 tonna széndioxid kibocsátásától mentesítették a bolygót. Szemléltetésképp: ezt a mennyiséget annyi fa tudja semlegesíteni, amennyi egy, Budapest valamely kisebb kerületének teljes területét lefedné. Sczígel Andrea, az egyesület külső kapcsolatok igazgatója szerint napjainkban jóval gyakrabban esik szó az élelmiszer-pazarlásról, mint például 15 évvel ezelőtt, így amellett, hogy egyre több cég tartja fontosnak, hogy foglalkozzon a problémával, a nagyközönség is kezd tisztában lenni a helyzet súlyával.
„A Médiaunió egyesületünk pályázata nyomán idén nagyszabású kampánnyal készül a témával kapcsolatban; mi szakmai partnerként veszünk részt a munkában. Ugyanakkor például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal is együttműködésben dolgozunk a szakmai kérdések mentén” – magyarázta.
Százezreken segít az összefogás
Ugyanakkor kétségtelen, az élelmiszer-pazarlás még mindig hatalmas méreteket ölt a világban: az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint
Sczígel Andrea ennek kapcsán elmondta, partnerszervezeteik segítségével naponta gyűjtik be a nagy kereskedelmi láncokból – a Tesco-ból, az Auchan-ból, a Metro-ból és az Aldi-ból – a polcokról már lekerült, de még lejárat előtt álló élelmiszereket, melyeket rövid időn belül eljuttatnak a rászorulókhoz. „A tavaly megmentett élelmiszerek nagy részének – mintegy 9,5 ezer tonnának – volt ez a sorsa.
A 11 ezer tonna összmennyiségből a gyártói partnerektől összesen 1500 tonnányi élelmiszer érkezett az Élelmiszerbank központi raktárába, Budapest XVII. kerületébe. Utóbbi termékek jellemzően szezonális, csomagolási, gyártási vagy lejárati okból váltak felesleggé” – hangsúlyozta. Mindent összevetve
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület mindemellett számos olyan céggel is partnerségben áll, melyek anyagi, illetve szolgáltatásbéli támogatásukkal segítik az élelmiszergyűjtést. Ez azért is fontos, mert a mentési tevékenység részét képező raktározási, szállítási, szervezési és egyéb feladatok évente körülbelül 160-180 millió forintba kerülnek.
Az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója ugyanakkor azt mondta, az egyesület munkája e téren igencsak hatékonynak bizonyul, annál is inkább, mivel az élelmiszerekhez térítésmentesen jutnak hozzá. Ennek köszönhető, hogy egy-egy magánszemély ezer forintos támogatásából egy-egy 30 ezer forintnak megfelelő értékű élelmiszercsomagot tudnak eljuttatni a rászorulókhoz.
Nemzetközi együttműködés
Érdemes tudni: a világ első élelmiszerbankját az Amerikai Egyesült Államokban alapították 1966-ban, szűk két évtizeddel később, 1984-ben pedig megkezdte működését Európa első ilyen szervezete is – Franciaországban méghozzá.
A szervezetek képviselői konferenciák és egyeztetések alkalmával osztják meg tapasztalataikat egymással. „Kölcsönösen segítjük egymást a különböző témákban, ugyanakkor, mivel a nyugati országokban több évtizedes hagyományai vannak az élelmiszerbankok működésének, nagyobb tapasztalattal is bírnak.
A többi közt az éttermeken keresztül történő készételmentés terén járnak előttünk, ilyen jellegű kezdeményezés Magyarországon ugyanis még nem indult el” – magyarázta Sczígel Andrea. Hozzátette ugyanakkor: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az élelmiszermentéshez kötődő alapfeladatainak teljesítésén túl idén is folytatja az olyan nagy sikerű akcióit, mint például az Élelmezési Világnap alkalmából a FAO-val közösen szervezett Adománykonvoj, vagy éppen a Karácsonyi Adománygyűjtés.
