A kór gyógyíthatatlan, megelőzéséhez a fő terjesztője, az amerikai szőlőkabóca ellen kell védekezni. A betegség és a rovar fölismeréséhez adunk támpontokat.

A fitoplazmák nem rendelkeznek sejtfalakkal, csak sejthártyával, parazita baktériumok, amelyek élő gazdaszervezetekben, különösen a növények háncsrészében élnek, és ott megzavarják a tápanyag- és vízszállítást, ami jellegzetes tünetekhez, például levélsárguláshoz, levélvörösödéshez, fürtök elhalásához, a terméshozam csökkenéséhez és a tőke pusztulásához vezet.

A fitoplazmák terjedhetnek mind rovarvektorok (kabócák), mind a fertőzött növényi anyag vegetatív szaporodása és a szaporítóanyagok kereskedelme révén. Genetikailag különböző fitoplazmák fertőzhetik ugyanazt a növényfajt, ezért a fitoplazmatörzsek pontos azonosítása szükséges az új járványkitörések okainak és eredetének megállapításához, valamint a betegség terjedésének, útjának előrejelzéséhez.

A szőlő aranyszínű sárgaság (flavescence dorée, FD) tünetei megkülönböztethetetlenek más szőlőfitoplazmákétól, amelyek a szőlősárgulás fitoplazmák csoportjába tartoznak. Miután a szőlőt fertőzte a fitoplazma, a növény a szőlősárgulásra jellemző tüneteket mutat. Néha az első tünetek a korai növekedési szakaszban is megfigyelhetők:

Tavasszal a termővessző csökkent növekedése, enyhe levélhajtás-görbülés és korai levélhullás figyelhető meg, de a kifejezettebb tünetek később, augusztus végén, szeptemberben válnak igazán láthatóvá. A fertőzött szőlőn a fiatal hajtások nem érnek be, nem fásodnak, a levelek lefelé görbülnek, kézben összecsukva repedeznek, vörössé válnak a kékszőlők esetén, vagy sárgás színűek a fehér fajtáknál. A virágzatok és a bogyók kiszáradása, valamint a levélnyél leválásából eredő korai levélhullás is előfordulhat a nyár folyamán.

A tünetek erőssége a fajtától függően változhat. Emellett az alanyok tünetmentesek maradnak, viszont hordozzák a betegséget. Például szőlőültetvényekben végzett felmérések kimutatták, hogy a Cabernet sauvignon rendkívül fogékony a fitoplazmára, ellentétben például a Merlot-val. A fitoplazma a Cabernet sauvignon fajtában az egész növényben kering, míg a Merlot-ban csak az átviteli pontra korlátozódik.

Az FD-terjesztő kabóca, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) fejlődése a szőlőhöz kötött. A petéket nyár végén rakják le az idősebb részek kérge alá, majd 6-8 hónapos diapauza következik, ami az éghajlati viszonyoktól és a szőlőültetvény jellemzőitől függ, ezután kikelnek. A kelési időszak időtartama régiónként változó, a hosszú kelési időszakok jellemzőek az enyhe telű szőlőültetvényekre. Kikelés után öt nimfaállapotú lárva követi egymást 5-8 hét alatt, az éghajlati viszonyoktól függően, mielőtt a kifejlett alakok megjelennek. A sárgás, áttetsző lárvák utolsó potrohszelvényén két fekete, szemhez hasonló pötty található. Általában azon a növényen maradnak, amelyen kikeltek, de néha egyik növényről a másikra ugrálnak. Leggyakrabban a törzs tövénél fejlődött vadhajtásokon vagy a lombozat belsejében, az alsó leveleken táplálkoznak, a levéllemez apró erein szívogatnak.