A csaknem 3,3 milliárd forintos támogatásból megvalósult projekt az intézmény történetének legnagyobb volumenű, négyéves kutatási programja volt. A konzorciumot az Állatorvostudományi Egyetem vezette, partnere a HUN-REN ATK, valamint a Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara volt.
Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektor hangsúlyozta: a Nemzeti Laboratóriumok létrehozása óriási siker Magyarország számára, és az Állatorvostudományi Egyetem – amely idén 239 éves – meghatározó szerepet vállalt ebben a folyamatban. Az NKFI (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) kiemelten kezelte az élelmiszerlánc-biztonság és az antimikrobiális rezisztencia kérdéskörét, amelyek mára nemcsak agrár-, hanem nemzetstratégiai jelentőségű ügyekké váltak.
Jelentős fejlesztések valósultak meg
A projekt keretében komoly infrastrukturális fejlesztések valósultak meg: mintegy 50 nagyértékű műszer beszerzése történt meg, amelyek hosszú távon is meghatározzák az intézmény kutatási kapacitását. A programban több mint 80 kutató és oktató, valamint 47 PhD-hallgató vett részt. A tudományos teljesítményt jelzi, hogy 176 publikáció született a témakörben, ebből 138 rangos T1 és Q1 besorolású folyóiratban jelent meg. Az egyetem a Shanghai nemzetközi egyetemi rangsorban jelenleg az előkelő 59. helyen szerepel.
A társadalmi haszon kézzelfogható: mintegy 40 ezer vizsgálat során több száz multirezisztens baktériumtörzset izoláltak, köztük ételszállító edényekből kimutatott multirezisztens E. coli törzseket is. Az öt benyújtott iparjogvédelmi bejelentés – diagnosztikai eszközök és humán készítmények területén – azt mutatja, hogy a kutatási eredmények piaci hasznosítása is megkezdődött. A konzorcium 25 hazai és 13 nemzetközi akadémiai és ipari partnerrel épített ki gyümölcsöző kapcsolatot, többek között klór-dioxid tartalmú készítmények fejlesztése és Mycoplasma elleni vakcina előállítása terén.
Az „Egy Egészség” koncepció mentén
Az „Egy Egészség” (One Health) koncepció jegyében a szakemberek rámutattak: az emberi, az állati és a környezeti egészség elválaszthatatlan egymástól. Az antimikrobiális rezisztencia kulcskérdéssé vált, amelynek 1 százalékos növekedése jelenleg mintegy 65 emberéletet követel évente Magyarországon. Nemzetközi előrejelzések szerint 2050-re világszerte akár 10 millió haláleset is köthető lehet a rezisztens fertőzésekhez.
Dr. Jerzsele Ákos Tudományos és innovációs rektorhelyettes az állatorvosi felelősség jelentőségét hangsúlyozta. Hazánkban a sertéságazat a legnagyobb antibiotikum-felhasználó, míg a baromfiágazatban a legjelentősebb a készítmények alkalmazása. A baromfiállományból izolált baktériumok jelentős része multirezisztens, 4 százalékuk pedig pánrezisztens – azaz jelenleg semmilyen antibiotikummal nem kezelhető. A cél az antibiotikum-felhasználás csökkentése, ami csak a felhasználás helyén, az állattartásban és az élelmiszerlánc szereplőinél érhető el. „Az állati egészség védelme az emberi orvoslás első védvonala” – fogalmazott a szakember. A jövő lehetséges irányai között említették a bakteriofág-terápiát és a fermentált takarmányok alkalmazását is, amelyek alternatív megoldást kínálhatnak.
A rektor zárásként kiemelte: a kutatásnak folytatódnia kell, hiszen ez a magyar agrárium és a társadalom jövőjének záloga. Az egészséges állatállomány, a biztonságos élelmiszer és a fenntartható környezet közös érdekünk – és ebben az állatorvosi tudománynak meghatározó szerepe van.
