Aki nem kedveli a spenótot, annak pedig érdemes megismerni néhány helyettesítésére alkalmas fajt, melyek némileg másabb ízűek…
A spenóthelyettesítőknek köszönhetően egész évben megoldható a család ellátása, hiszen egyes fajok télen akár cserépben is nevelhetők, de találunk a tűző napot kedvelő mellett árnyéktűrőt is, azaz nincs olyan kert, ahol valamelyik spenótszerűség ne lenne termeszthető.
Az igaz…
A paraj vagy spenót (Spinacia oleracea) Közép-, és Délnyugat-Ázsiában őshonos, de mára kultúr-változata az egész világon elterjedt. Európai ismertsége Franciaországból indult a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé. Különböző kertészeti változatai egy vagy kétéves növények. Akik sok spenótot fogyasztanak, nekik célszerű az ételek készítésekor egy kevés tejet hozzáadni, mert az ebben lévő kalcium reakcióba lép a paraj oxálsav tartalmával. Így e kémiai reakció az edényben megy végbe és nem az emberi szervezetben, aminek köszönhetően csökkenthető az oxálsavnak a vesekő kialakulását fokozó hatása.
Vannak tavaszi, nyári és őszi vetésű áttelelő fajtái, előbbi kettőt érdemes szakaszosan vetni, a folyamatos betakarítás érdekében. A tavasziak előnye (például Matador és Popeye fajták), hogy alacsony hőmérséklet és kevesebb fény mellett is megfelelő a levélképződésük. A nyári fajtákat (például Emilia, Saga) július-augusztusban lehet vetni, és ősszel szedni. Az őszieket (például a Monorez fajta) szeptemberben érdemes vetni, ezek kikelésük után már tőlevélrózsás állapotban telelnek át, így tavasszal igen korán szedhetők lesznek.
A spenót alacsony kalóriatartalma ellenére (kb. 23 kcal/100g) rendkívül gazdag tápanyagokban. A K-vitamin elengedhetetlen a csontok egészségéhez és a véralvadáshoz. Az A-vitamin (béta-karotin) fontos a látás, a bőr és az immunrendszer számára. Erős antioxidáns is található benne – a C-vitamin-, amely segíti a vas felszívódását és a kollagéntermelést. A folsav (B9-vitamin) pedig kulcsfontosságú a sejtek növekedéséhez és a szövetek regenerációjához.
A spenótban található másik két fontos antioxidáns, a lutein és a zeaxantin. Ezek a vegyületek felhalmozódnak a retinában, és védik a szemet a káros fénysugaraktól (természetes napszemüvegként működnek). Segítenek megelőzni a makuladegenerációt és a szürkehályog kialakulását.
