A gárdonyi talajnapon bemutattak egy magyar innovációt, amely nem kevesebbet ígér, mint a nitrogén-utánpótlás teljes újragondolását. Az olcsó és környezetbarát PAW (Plasma Activated Water – plazmaaktivált víz) nitrogén-előállítási technológia a természetes villámlás elvét másolja le üzemi körülmények között.
A PAW-gép működésének alapelve zseniálisan egyszerű, mégis csúcstechnológiát igényel. A berendezés pontosan azt a folyamatot utánozza, amely a zivatarok idején a légkörben zajlik. A villámlás során keletkező hatalmas energia és hő hatására a levegőben lévő elemi nitrogén (N₂) oxidálódik, majd az esővízzel reakcióba lépve nitrát formájában jut a talajba. Ezt hívjuk természetes nitrogénkötésnek. A PAW-gép (Grownetic PD700-as modell) ezt a folyamatot kontrollált, statikus rendszerben valósítja meg. A lelke egy speciális reaktor, amelyben elektromos ív (plazma) segítségével „csapolják le” a levegő nitrogénjét. Az eljáráshoz mindössze három dologra van szükség: levegőre, vízre és elektromos áramra. A rendszer autonóm módon működik, a napi üzemeltetéséhez nem igényel emberi beavatkozást.
Több mint nitrogénműtrágya
A gépészeti részletekről szólva a szakemberek kiemelték a tartósságot és a high-tech háttért. A rendszerben használt szenzorok például orvostechnikai minőségűek – hasonlókat alkalmaznak a precíziós onkológiai adagolókban –, ami garantálja a 10-20 éves élettartamot. A vezérlőmotorok 30 ezer üzemórára hitelesítettek, az egész berendezés pedig saválló acélból készül, így a korrózió gyakorlatilag kizárt.
A vízben oldott tápanyag mellett 500 liternyi csurgalékvíz keletkezik. Az energiaigénye meglepően alacsony, átlagosan mindössze 1,2 kWh, ami napelemes rendszerekkel kombinálva gyakorlatilag nullára csökkentheti az üzemeltetési költséget.
Bár a PAW elsődleges funkciója a nitrogénpótlás, az előadás során hangsúlyozták: az így keletkező folyadék sokkal több, mint folyékony műtrágya. Valójában funkcionális víz, amely aktiválja a növény anyagcseréjét, javítja a tápanyag-hasznosulást, és részben vagy egészben kiváltja a hagyományos nitrogénműtrágyák szerepét. A plazmakezelés hatására a vízben reaktív nitrogén- és oxigénformák keletkeznek. Ezek alacsony koncentrációban, de biológiailag aktív állapotban vannak jelen, ezért a növény gyorsabban és hatékonyabban felveszi azokat, mint a hagyományos, sóalapú műtrágyákat.
Egyszerű kijuttatás
A plazmaaktivált víz előnyei közül kiemelte a szakember, hogy a hagyományos műtrágyákkal (pl. Nitrosol, amit a kontrolltáblában használtak a Dörömbözi Kft. gazdaságában) szemben nincs sótartalma, így abszolút nem perzseli a levelet. Bármilyen, folyékony műtrágyázásra alkalmas eszközzel kijuttatható. Elsősorban lombtrágyaként javasolt, de vetéssel egy menetben, a magárokba juttatva is rendkívül hatékony. Jelentősen növeli a vetőmag életerejét és a kezdeti gyökérfejlődést. 4,6-os pH-értékével kiválóan alkalmas lombon keresztüli kijuttatásra, ahol azonnal felszívódik és nem okoz sokkot a növénynek. A réztartalmú készítmények kivételével szinte bármilyen növényvédő szerrel egy menetben kijuttatható, tehát csökkenthető a menetszám. Az ajánlott mennyiség kultúránként változó, napraforgóban elég 100 liter hektáronként, a kukoricának 400-500 liter az igénye, míg repcében elérheti ez a mennyiség a 660 litert is.
Mivel a fejlesztők maguk is gazdálkodók, nem késztermékként akarják értékesíteni a PAW-ot, hanem a gyártóeszköz kihelyezésével a piactól való függetlenedésre próbálják rávenni a gazdákat. A nagyjából 30 milliós beruházási költség egy 350-450 hektáros gazdaság esetében nagyjából egyetlen évnyi műtrágyaköltségnek felel meg. Ezt követően a gazdálkodó 15-20 éven keresztül fix, alacsony áramköltségen állítja elő saját tápanyagát, függetlenedve a tőzsdei gázáraktól és az ellátási láncok bizonytalanságától, jegyezte meg Dörömbözi Ádám, hogy miért is vágtak bele az új technológia tesztelésébe a saját üzemükben.
A finanszírozást segítendő, KAVOSZ- és egyéb lízingkonstrukciók is rendelkezésre állnak, ami a gép beszerzését akár önerő nélkül is lehetővé teszi. A rendszert gazdálkodói szemmel tervezték: autonóm, távolról monitorozható és minimális karbantartást igényel. A PAW-rendszer több mint ezer kísérleti parcellán működik az országban, az eredmények a honlapjukon elérhetők, amikhez a jövőben kísérleti leírásokat is társítanak.
