Az EU-ban átlagosan a kiadások mintegy 11,9 százalékát fordítják élelmiszerre, de egyes országokban – például Romániában – ez az arány elérheti a 20 százalékot is.

Az Eurostat adatai szerint 2024-ben Észak-Macedónia volt a legolcsóbb európai ország élelmiszer tekintetében. Ott egy átlagos élelmiszerkosár ára mindössze 73 euró volt, ami 27 százalékkal marad el az uniós átlagtól. Ezzel szemben Svájc bizonyult a legdrágábbnak, ahol ugyanaz a kosár 161 euróba kerül, több mint 60 százalékkal meghaladva az EU-szintet.

Közép- és Kelet-Európa országai – köztük Csehország, Magyarország és Lengyelország – jellemzően az átlag alatt vagy annak közelében helyezkednek el, míg a Balkán régió a legolcsóbbak közé tartozik.

A különbségek mögött elsősorban a bérek és a termelési költségek állnak. A magasabb jövedelmű országokban a munkaerőköltségek is magasabbak, ami megjelenik az árakban. Ugyanakkor az alacsonyabb árak nem feltétlenül jelentenek könnyebb megélhetést, mivel a kisebb jövedelmű háztartások arányaiban többet költenek élelmiszerre, ami súlyosabb terhet jelent számukra.

Az eltérések így nemcsak árkülönbségeket, hanem komoly társadalmi egyenlőtlenségeket is tükröznek Európán belül.