Ez az arány „jelentős előrelépést” jelent, ugyanakkor „sürgető emlékeztető arra, hogy a tengeri védett és megőrzött területeket 2030-ig meg kell háromszorozni” – közölte az ENSZ.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának Természetvédelmi Világfigyelő Központja (UNEP-WCMC) legfrissebb adatai szerint az óceánok 10,01 százalékát már hivatalosan kijelölték védett és megőrzött területként. Az elmúlt két évben mintegy ötmillió négyzetkilométerrel bővült ez a hálózat – írja az efeverde.com.

„E fontos mérföldkő elérése emlékeztet bennünket arra, hogy mi érhető el, amikor a nemzetközi közösség együtt dolgozik, jogi kereteket, tudományos adatokat és közösségi projekteket felhasználva a globális törekvések megvalósítására.” – fogalmazott Grethel Aguilar, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) főigazgatója.
Bár a növekedés számottevő – 2024-ben még 8,6 százalékon állt a védett területek aránya –, a nemzetközi célok eléréséhez további jelentős lépések szükségesek. Az ENSZ szerint 2030-ig egy, az Indiai-óceán méretéhez hasonló új terület kijelölése lenne szükséges.
A legnagyobb előrelépés a nemzeti vizekben történt

A kormányok 2022 decemberében vállalták, hogy az évtized végéig a bolygó szárazföldi és tengeri területeinek 30 százalékát megőrzik, védett zónák létrehozásával, amelyek a hagyományos és őslakos közösségek szerepét is elismerik. Egy korábbi célkitűzés csak hat év késéssel valósult meg.
Az ENSZ rámutatott arra is, hogy a legnagyobb előrelépés a nemzeti vizekben történt. A nyílt tengerek, amelyek az óceánok több mint 60 százalékát fedik le, továbbra is alacsony szintű védelem alatt állnak: mindössze 1,66 százalékuk számít védettnek, miközben a tengeri élőhelyek mintegy 5 százaléka található ezeken a területeken.
Ebben a kontextusban kulcsszerepet kap a 2026 januárjában hatályba lépett Nyílt Tengerek Szerződése (High Seas Treaty), amely alapot teremt új tengeri védett területek kijelöléséhez, biztosítja a nemzetközi vizeken zajló tevékenységek környezeti hatásainak figyelembevételét, és elősegíti az országok közötti együttműködést.
A hatékony kezelés és az átlátható működés kulcsfontosságú a biodiverzitás megőrzésében. „Még azokon a területeken is, amelyeket aktívan kezelnek, előfordulhatnak pusztító tevékenységek, ami csökkenti a biodiverzitás megőrzésének hatékonyságát.” – figyelmeztetett a központ.
Az ENSZ ezért összehangolt fellépést sürget a Biológiai Sokféleség Egyezményének részes felei, a nemzetközi szervezetek, regionális testületek, őslakos közösségek, helyi szereplők, finanszírozók és szakmai partnerek részéről annak érdekében, hogy a tengeri védett területek megfelelő erőforrásokkal és támogatással rendelkezzenek a hatékony működéshez.



