A fitoplazma szó most került a közbeszédbe, mióta a szőlő aranyszínű sárgaságát kiváltó kórokozót kénytelenek voltunk megismerni. (Ez ugye az a kórokozó, amelyet a filoxérával emlegetnek egy lapon, és amelynek a terjesztője, az amerikai szőlőkabóca ellen kötelező védekezni, különben komoly bírság is járhat a telektulajdonosnak.)

De hogy mennyire sokféle fitoplazma létezik, és mely növényfajok lehetnek érintettek gazdanövényként, az még mindig nem eléggé feltárt szakterület. A Dél-Tirolban, a világhírű almatermesztő körzetben működő Laimburg Kutatóközpont nemrég ún. citizen science, magyarul közösségi kutatási projekt keretében indult a fitoplazmák nyomába, számolt be róla a fruchthandel.de portál cikke.

Mik azok a fitoplazmák?

A fitoplazmák sejtfal nélküli baktériumok. Sejten belül élnek a gazdanövényeik szállítószöveteiben, a háncsrészben, illetve a rovarvektorok különböző szerveiben. Számos növényfajt megtámadnak. Az emberre nézve teljesen ártalmatlanok, azonban terjedésük visszafordíthatatlan károkat okozhat a természetben, és jelentős terméskiesést idézhet elő a mezőgazdaságban.

Emellett számos más fitoplazmafaj létezik, amelyek vadon élő és termesztett növényeket, valamint kerti dísznövényeket fertőznek. Ezek dél-tiroli előfordulása eddig kevésbé kutatott és nem szisztematikusan dokumentált – éppen ezért bír különleges tudományos jelentőséggel. A Laimbug Kutatóközpont szakemberei úgy döntöttek, hogy a lakosságot fogják aktívan bevonni a kutatásba.

Fotózza le, küldjön be növénymintát

A „PhytoWatch” közösségi tudományos (Citizen Science) projekt célja a fitoplazmák dél-tiroli jelenlétének nyomon követése és új gazdanövényfajok azonosítása. A fertőzések korai felismerése érdekében a kutatócsoport arra kéri a lakosságot, hogy jelentsék a feltűnő, gyanús tüneteket mutató növényeket. A beküldött növényanyagot a kutatóközpont molekuláris biológiai laboratóriumában vizsgálják meg.

A részvétel bárki számára egyszerű: az érdeklődők jelezhetik a kutatócsoportnak a tipikus betegségtüneteket mutató növényeket, és egy mintát – például egy levelet vagy virágot – küldhetnek be vagy adhatnak le személyesen a laboratóriumban.

A fitoplazma-fertőzés leggyakoribb tünetei a virágok rendellenes elzöldülése, a virágrészek levélszerű képletekké alakulása, valamint a boszorkányseprű, vagyis az ágak abnormális, nagyon sűrű, seprűszerű növekedése – ha valaki ilyennel szembesül, érdemes gyanakodnia, és ha szeretné segíteni a tudomány előrehaladását, akkor értesítenie a kutatócsoportot.

– emelte ki Katrin Janik, a molekuláris biológiai laboratórium vezetője és a projekt kezdeményezője.

Mi az a közösségi tudomány?

A magyar nyelvű Wikipedia definíciója szerint a közösségi tudomány (önkéntes tudomány, civil tudomány, angolul citizen science vagy CS) olyan tudományos kutatás, amelyet részben vagy egészben amatőr (vagy nem hivatásos) tudósok végeznek. Felfogható a nyilvánosság részvételeként a tudományos kutatásban, amelynek eredménye gyakran a tudományos kutatás előrelépése a tudományos közösségek kapacitásának javításával, valamint a tudományterületek nyilvánosság általi megértésének növelésével.

Az állampolgárok részvétele a tudományos projektekben a kíváncsiság és a tudomány jobb megértésének ösztönzési eszközévé vált, valamint példátlan kapcsolatot épít a professzionális tudósok és a nagyközönség között.