A KSH szerint 2000 óta a kétszeresére nőtt a növényvédő szerek értékesítése Magyarországon, viszont az utóbbi években csökkenésről számolnak be a statisztikák. Mi áll ennek a hátterében?

A növényvédő szerek felhasználásának változását a rendszerváltás időszakától érdemes vizsgálni. A termelőszövetkezetek felbomlását követően a felhasználás drasztikusan, harmadára-negyedére visszaesett, mivel az ágazat rendkívül nehéz, forráshiányos és szervezetlen helyzetben volt. Ezt követően, a 2000-es évek elejéig mérsékelt növekedést tapasztalhattunk, ami az ágazat fokozatos stabilizálódását jelezte.

A 2010-es évek elejére-közepére, az agrártámogatások megjelenésével párhuzamosan markáns emelkedési szakasz következett, amely a növényvédőszer-felhasználás csúcsát is jelentette. A hazai termelőkre mindig jellemző volt, hogy a minőséget és a hatékonyságot helyezték előtérbe: a döntéseik során nem kizárólag az árat vették figyelembe, hanem az innovációt és a megbízhatóságot is.

Az évtized második felében azonban egy új tendencia rajzolódott ki: a hatóanyagok fokozatos kivonása és a szabályozási szigorítások hatására a piac előbb stagnálni kezdett, majd 2020-tól enyhe csökkenésbe kezdett.

Az is kiolvasható a KSH adataiból, hogy 2023-ban nem enyhén, hanem nagyon csökkent a növényvédőszer-forgalom. Ezt mi okozta?

Ez több, egymással összefüggő tényező együttes következménye. Mindenekelőtt az agrárinputok – különösen az energia és a műtrágya – árának jelentős emelkedése okozta, ami sok gazdálkodót arra kényszerített, hogy visszafogja a ráfordításait, így a növényvédő szerek felhasználását is.

A jelenség nem kizárólag hazai sajátosság volt: európai szinten is szűkült a piac, ami arra utal, hogy szélesebb gazdasági és ágazati folyamatokról beszélhetünk. A visszaesés mértékét tovább erősítette a bázishatás: 2022-ben a piaci bizonytalanság és az áremelkedések miatt sok gazdálkodó jelentős mennyiségű növényvédő szert szerzett be előre, így 2023-ban kisebb volt az új vásárlások iránti igény.

A szakmabeliek nyilván tudják az aktuális trendeket, de a környezetvédők sokszor azt kommunikálják, hogy nő a növényvédőszer-felhasználás.

Ez gyakran feltevéseken alapul, a valóság ennél jóval árnyaltabb. Az elmúlt évtizedekben a növényvédelem jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül: a korszerű készítmények célzottabbak, kisebb dózisban is hatékonyak, és alkalmazásuk szigorú szabályozáshoz kötött.

Emellett a gazdálkodók sem érdekeltek a túlhasználatban, hiszen a növényvédő szerek költséget jelentenek számukra. A cél minden esetben az, hogy a lehető legkisebb beavatkozással biztosítsák a termés védelmét. Az is hozzájárulhat a használatnövekedéssel kapcsolatos érzetre, hogy napjainkban sokkal nagyobb figyelem irányul a növényvédelemre, és a téma a médiában is jóval hangsúlyosabban jelenik meg, mint korábban.