Szerző: Dr. Boronkay Gábor

Mint előző számunkból kiderült, egyes rózsák szélsőséges körülmények közt is megélnek, a klímaváltozás ezzel együtt befolyásolja a helyi gyűjtemények összetételét, fenntartását. A Budatétényi Rózsakertben 23 éve mérjük a heti minimum és maximum hőmérsékletet és csapadékot. Nem tudományos szintű adatfelvételezések ezek, inkább csak tájékoztató jellegűek, de ez is elegendőnek tűnt ahhoz, hogy tetten érjük a helyi klímaváltozást.

Az éves szélsőértékek adatsora 2002-től követi az időjárást, ez azonban nem adott megdönthetetlen bizonyítékot. Sem az éves minimum (mínusz 18-tól mínusz 7 °C-ig), sem a maximum (33-41 °C), sem az eső mennyisége (270-890 mm) nem mutat sem csökkenő, sem növekvő tendenciát. Illetve a csapadék esetében az látható, hogy rendkívül kiszámíthatatlanná vált, ezt viszont a kertészetekben igen komolyan figyelembe kell venni.

Ezért módszert váltottunk, és a heti szélsőségeket néztük meg, melyeket évszakok szerint átlagoltunk, és a módszer bevált. A klímaváltozás még a Budatétényi Rózsakertben is tetten érhető! Nézzük hát meg, hogy mely paramétereknél rajzolódik ki egyértelmű tendencia, és ez mit jelent a rózsatermesztésben. Az adatokat statisztikai programmal elemeztük ki, ahol az idősorok tendenciáit és a feltételezhető jövőbeli értékeket vizsgáltuk. Jövőnek 2030-at választottuk, pontosabban elfogadtuk a szoftver által javasolt értéket.

A legnagyobb hideg

Egy átlagos téli héten a méréseink kezdetén mínusz 6,5 °C volt a leghidegebb érték (mármint a tendenciavonal alapján), és ez az eltelt évek során mintegy 3 °C-ot melegedett. 2030-ra átlagosan még egy fok melegedés jósolható, persze igen nagy bizonytalansággal. Mi is ennek a következménye? Egy publikált élettani kísérlet szerint egy átlagos teahibrid rózsa hajtása már mínusz 12 °C-on fagysérülést szenvedhet. Nem véletlenül kell a házikertekben télen takarni a vágásra termesztett rózsát. Az ennél kényesebb tea­rózsák és a kúszó Noisette rózsák viszont már valahol mínusz 5 és mínusz 10 °C között károsodnak. Pedig szép rózsákról van szó, mi is igyekszünk néhány fajtájukat bemutatni.

Nálunk most a vajsárga Alexander Hill Gray, a rózsaszín Grace Darling és a nála világosabb Adam Rackles található meg, és szemmel láthatólag körükben most már nagyobb probléma a nyári aszály, mint a téli fagy. De miért is érdemes tearózsát tartani? Az ilyen, kínai eredetű rózsák virágalakja a virágbolti rózsára emlékeztet (hiszen az éppen a tearózsától származik), és kifinomultan illatosak. Virágaik mindig világos színűek, kedvesen bókolnak, maguk a kecsesség és a kényesség.

A másik említett fagyérzékeny, de különlegesen szép csoport a Noisette kúszórózsa, melyet gyakran csak hidegházakban, fagymentes helyen tudtak teleltetni. Ez nem véletlen, Charlestonban, ahol az első fajtáját nemesítették, ugyanúgy mínusz 7 °C a legnagyobb hideg, mint a tearózsa kialakulása helyén, Délkelet-Jünnanban. Nálunk ugyan csak egyetlen Noisette látható, mégpedig eredeti fajta, az 1811-es Champney’s Pink Cluster, ez viszont gond nélkül nevelhető. Ami biztos: nálunk sem fagysérülést, sem bármilyen más klimatikus eredetű kárt nem lehet felfedezni rajta. Talán nem szégyen kijelenteni: a kertészetben lehet akár hasznos is a globális felmelegedés.