A globális agrár-élelmiszeripari rendszerek egyre nagyobb nyomás alá kerülnek a szélsőséges hőség miatt – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közös jelentése. A dokumentum szerint a hőhullámok gyakoribbá, intenzívebbé és tartósabbá váltak, ami közvetlenül érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a halászatot és az erdőgazdálkodást – írja az esmmagaizne.com.
A szakértők szerint a hőség már most átalakítja a mezőgazdasági termelés feltételeit.
A legfrissebb adatok alapján a globális felmelegedés gyorsul. A 2025-ös év a valaha mért három legmelegebb év közé került, ami szélsőséges időjárási események gyakoribb megjelenésével jár együtt. A hőség nem önálló jelenségként hat, hanem erősíti az aszályokat, az erdőtüzeket és a kártevők elszaporodását is.
A jelentés szerint a növények, állatok és az emberi szervezet számára egyaránt szűkül az a hőmérsékleti tartomány, amelyben még biztonságosan működnek. A legtöbb fontos szántóföldi kultúra esetében a hozam csökkenni kezd, ha a hőmérséklet tartósan meghaladja a 30 Celsius-fokot.
Élelmiszer csökkenés számokban
A hatások már több régióban is jól láthatók. Marokkóban például hat év aszály után rekordhőség következett, ami több mint 40 százalékos gabonatermés-csökkenést eredményezett, és súlyosan érintette az olíva- és citrusültetvényeket is.
A tengeri ökoszisztémák sem kivételek. A jelentés szerint 2024-ben a világ óceánjainak 91 százalékát érintette legalább egy tengeri hőhullám, ami csökkenti a víz oxigéntartalmát és veszélyezteti a halállományokat.
A kockázatok a felmelegedés erősödésével gyorsan nőnek. A becslések szerint a szélsőséges hőség intenzitása kétszeresére nőhet 2 °C-os globális melegedésnél, és akár négyszeresére 3 °C-nál az 1,5 °C-os szinthez képest.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a részleges intézkedések nem elegendők. Szükség van hatékonyabb kockázatkezelésre és korszerű előrejelző rendszerekre, amelyek segítenek a gazdálkodóknak alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az időjárási adatokhoz való gyors hozzáférés lehetővé teheti a vetésidő, a növényválasztás és a betakarítás időzítésének optimalizálását.
Ugyanakkor a jelentés szerint az alkalmazkodás önmagában nem jelent végleges megoldást. A hosszú távú kockázatok csökkentéséhez összehangolt, globális lépésekre van szükség a klímaváltozás mérséklése érdekében.
