Egy szerdán megjelent új tanulmány szerint a kacsacsőrű emlős az egyetlen emlős, amelynek üreges szerkezetű melanin pigmentje van – ez a tulajdonság általában a madarakra jellemző – írja a Phys.org.
Amikor 1799-ben az első kitömött kacsacsőrű emlőst visszahozták Ausztráliából, az európai természetbúvárok a varrásokat keresték rajta – azt feltételezték, hogy az egész egy átverés. Az állat azóta is folyamatosan meglepi a tudósokat.
Fotó: Penny, Pixabay
A különös tulajdonságaik sorát gyarapítja az is, hogy a kevés mérgező emlősök egyike. A hím egyedek hátsó lábán lévő sarkantyúban található a méreg, melyet képes az ellenségeibe fecskendezni.
Most egy újabb titkára derült fény a Royal Society Biology Letters című folyóiratában megjelent tanulmány szerint. A gerinces állatokban a melanin nevű sötét színű pigmentek védik a szervezetet az UV-sugárzástól, segítik testhő szabályozását, és felelősek a bőr, a szőr vagy a toll színéért. A melanin apró, speciális sejtszervecskékben, úgynevezett melanoszómákban található, amelyek alakja összefügg a színükkel.
Például az eumelanin – amely fekete, szürke és sötétbarna árnyalatokat hoz létre – általában megnyúlt melanoszómákban található. A pheomelanin, amely vöröses, vörösesbarna és bizonyos narancsos-sárgás árnyalatokat ad, gömb alakú melanoszómákban fordul elő.
Az emlősökben ezek a melanoszómák mindig tömörek. A madaraknál viszont ezek a szerkezetek néha üregesek vagy laposak, és csak egy vékony melaninrétegük van. Ez segíti a madarakat abban, hogy ragyogó és változatos színeket produkáljanak. Amikor a melanoszómák kisebb „nanostruktúrákba” rendeződnek, azzal irizáló színeket hoznak létre, mivel kölcsönhatásba lépnek a fénnyel – erre példa a páva tollazata.
