Aztán tavaly szeptemberben úgy gondolta, elérkezett az ideje, hogy továbblépjen, és másoknak is felajánlja cukor és tartósítószer hozzáadása nélkül, természetes alapanyagokból készülő termékeit.
– Kezdjük talán a következőkkel: rettenetesen bosszantott, amikor minden év késő nyarától kezdve azt láttam, hogy a háztáji kertekben termett gyümölcs jelentős része ott megy tönkre a fákon, illetve később a fák alatt, mivel a tulajdonosoknak nem áll módjában a felesleg piacra vitele, sem az, hogy egyéb módon értékesítsék. Tudni kell, hogy errefelé a kiskerttulajdonosok jelentős része idős ember, akiknek se energiájuk, se lehetőségük nincs arra, hogy nagy mennyiségű befőttet vagy lekvárt készítsenek a rendelkezésre álló alapanyagból. Pedig mondanom sem kell, hogy vegyszermentes gyümölcsökről van szó.
• Nem kétséges, ahhoz, hogy akár csak a legkisebb gyümölcsfeldolgozó manufaktúrát létrehozza valaki, bizony mélyen a zsebébe kell nyúlnia.
– Nekem sem ment minden egyszerre. Évek alatt raktam össze a feldolgozáshoz szükséges gépsort, szereztem be a pasztörizáló meg a csomagoló berendezést. Hosszú ideig Németországban dolgoztam, és minden megtakarítható fillért félreraktunk a családdal. A manufaktúra megtervezésénél figyelembe vettem azoknak a magyarországi ismerőseimnek a tapasztalatait, akik néhány éve már sikeresen működnek ebben az ágazatban.
A lényeg: mostanában egy műszak alatt 500 kilogramm almát, 200 kilogramm céklát és nagyjából ugyanennyi sárgarépát tudok feldolgozni. Elárulhatom, hogy nálunk többnyire 18–20 órán át tart a műszak, mivel a kipréselt levek pasztörizálása és kiszerelése nem tűr halasztást. A csomagolásra 5 és 3 literes, úgynevezett bag-in-a-box-okat használunk, ami vákuumos csomagolást tesz lehetővé. Kipróbáltuk: natúr zöldség- és gyümölcsleveink ebben a speciális, csappal ellátott alufóliában két hónapnál is hosszabb ideig eltarthatók.
Egyébként igazi családi vállalkozás a miénk. Az édesanyám és a legnagyobb fiam, a 14 éves Jonatán segítenek az alapanyag válogatásában, mosásában, előkészítésében, a feleségem, Zita látja el a szervezési – modern szóhasználatban a menedzsment – feladatokat.
• Mennyire biztos az alapanyag-ellátás?
– Almával bőségesen el vagyunk látva, mivel a már említett, a magyar állam által kezdetektől fogva felkarolt gazdaságélénkítő program támogatásával a környékünkön telepített gyümölcsösök már termőre fordultak. A mostani rendkívüli helyzet ellenére a cékla és a sárgarépa beszállítását is sikerült megszervezni. Több gazdatársam, amikor megtudta, hogy mennyi az átlagos heti szükségletünk ezekből a zöldségfélékből, felajánlotta, hogy idén ő is szívesen megtermeli az alapanyag egy részét. Ennek én magam is nagyon örülnék.
Éled a határ
• Az alkatrészek beszerzése mennyire zökkenőmentes? – Az már jóval bonyolultabb kérdés, hisz a használatban levő, különböző márkájú és nem túlságosan fiatal mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez akár több mint ezerféle tartaléknak kell folyamatosan raktáron lennie a nagy lerakatokon. A rendkívül helyzet ellenére a megrendelt tartozékok akár az ország legtávolabbi pontjáról is két-három napon belül megérkeznek. • Jól tudjuk, ilyenkor a földműves számára torlódnak a teendők. – Beköszöntött az április, ami köztudottan a kukoricavetés optimális ideje. Legfontosabb takarmánynövényünk termesztése mellett gazdatársaim közül idén sokan próbálkoznak napraforgó vetésével is, mivel a belőle készülő olaj iránt jelentősen megnövekedett a kereslet. Örömmel tapasztaljuk azt is, hogy mindig van új a nap alatt: az egyik sorstársam étkezési borsót vetett néhány hektáron, abban bízva, hogy a terményt majd jó áron tudja értékesíteni. • Tudomásunk van róla, hogy a kárpátaljai magyar gabonatermesztők idén szintet szeretnének lépni a minőségben. – A Kárpátaljai Magyar Vállakozók Szövetsége még múlt nyár végén meghirdette gabonaprogramját. Ennek lényege, hogy több mint 350 gazdatársam jutott elit minőségű búza-szaporítóanyaghoz, valamint kiváló műtrágyához. Az akcióval az a célunk, hogy takarmánygabona helyett malmi minőségű terményt takarítsunk be a parcellákról. Ha sikerül, ez nem csupán az önbizalmunkat növeli, de bevételeink is jelentősen gyarapodhatnak. A mostani nehéz helyzetben mindkettőre nagy szükségünk van. A közgazdászok régóta mondogatják, hogy az élelmiszer stratégiai árucikk. A jelenlegi nem mindennapi helyzetben efelől már senkinek nincs kétsége. |
– A földműves nem csupán optimista, emellett az is erénye, hogy előrelátó – vallja Kovács Árpád kisgejőci termelő, aki az ungvidéki térségben egyben a falugazdászi teendőket is ellátja. – Ennek megfelelően gazdatársaim már decemberben beszerezték az ősziek tavaszi fejtrágyázásához szükséges műtrágyamennyiséget. Tették azt annál az egyszerű oknál fogva is, hogy a tápanyagok Ukrajnában ilyenkor a legolcsóbbak. Az sem okozott meglepetést számukra, hogy az enyhe tél után megjelennek a különböző gombabetegségek. Így ezekben a hetekben az országban már évek óta jól működő, alternatív postai szolgálatok segítségével jutnak a védekezéshez szükséges vegyszerekhez. Optimizmusra ad okot, hogy ugyan hiányzott a téli hótakaró, ám az ősziek így is szerencsésen átvészelték a mögöttünk hagyott hónapokat.
|
Mi lesz a primőrökkel? Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
