Szerzők: Hamza Eszter,
Király-Gál Karola,
Márkiné Tóth Orsolya
Az ágazatban tapasztalható kedvezőtlen demográfiai folyamatok, az elöregedő munkaerő, a pályaelhagyás egyre inkább nehezítik az üzemek stabil működését és fejlődését, hosszabb távon pedig az ágazat versenyképességét is veszélyeztetik. Ebben a helyzetben felértékelődik minden olyan megoldás, amely a vállalkozások saját igényeire szabott munkaerő-utánpótlásának megteremtését segíti.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) szoros együttműködésben évek óta vizsgálja a hazai duális agrárszakképzési rendszer működését. A 2025 őszén megvalósított kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon a duális képzőhelyek jellemzőiről, a tanulók számáról, valamint a vállalkozások tapasztalatairól, motivációiról és jövőbeni terveiről. Az elemzés a NAK közhiteles nyilvántartásaira, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal adatbázisára, valamint egy 218 vállalkozást érintő kérdőíves felmérésre és szakértői interjúkra épült.

Jogszabályi háttér és a rendszer keretei
A magyarországi duális szakképzés a 2019–2020-as reformot követően alakult át jelentősen, a Szakképzés 4.0 stratégia mentén. A szabályozási kereteket a 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a kapcsolódó végrehajtási rendelet (12/2020. Korm. rendelet) határozzák meg. A rendszer egyik legfontosabb eleme a szakképzési munkaszerződés, amely alapján a tanuló munkaviszonyban áll a képzőhellyel, társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül, és havonta munkabérre jogosult. Ez az összeg 2025-ben a tanuló és a képzőhely megállapodása alapján 100 ezer és 168 ezer forint között alakult. A jogszabályok ösztönzőket is biztosítanak a gazdálkodó szervezeteknek: a szakirányú oktatás önköltsége alapján adókedvezményt érvényesíthetnek a szociális hozzájárulási adóból, sőt, a tanuló sikeres vizsgája esetén úgynevezett „sikerdíjra” is jogosultak.
Mit mutatnak a számok?
Duális agrárszakképzésben azok a gazdálkodó szervezetek vehetnek részt, amelyek szerepelnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) duális képzőhelyek közhiteles hatósági nyilvántartásában. A nyilvántartásba vételi eljárás során a nyilvántartást vezető szerv megvizsgálja, hogy a kérelmező szervezet alkalmas-e a szakirányú oktatás ellátására és a tanulók szakmai vizsgára történő felkészítésére, rendelkezik-e a szakma oktatásához szükséges érvényes jogszabályokban meghatározott személyi, tárgyi, adminisztrációs és egyéb, az oktatás lebonyolításához kapcsolódó feltételekkel, továbbá hogy a kérelmező megfelel-e a jogszabályokban előírt egyéb kritériumoknak.




