,,Légy szíves, keress vidámabb témát végre”, hangzott el nemrégiben, és jogosan a soron következő, ismét aszályt, a végtelenségig elcsépelt ,,kihívás” szót középpontba helyező forgatásunk alkalmával kollégám szájából…
Megértem, megterhelő, de mégis, ezek a témák meghatározók most. Következő videónkban olyan nemesítési programot tárunk nézőink elé, amely talán, ha nem is teljesen, de vidámabb lecsengést nyújt végletekig vízhiányos hétköznapjainkban. Egy biztos: vannak, akik a megoldáson dolgoznak.
És hogy ne legyek hűtlen szóhasználati felvetésemhez: a klímaváltozás egyre komolyabb kihívások elé állítja a magyar szarvasmarha-tenyésztést is. A hőstresszes napok száma trendszerűen növekszik, de a gazdaságos és biztonságos termelés feltételeit a jövőben is fenn kell tartani. Erre a problémára keres választ a WABU, hőtoleráns szarvasmarha kísérleti tenyésztési projekt, amelyben az Állatorvostudományi Egyetem is részt vesz.
A világ húsmarhapiacán erős a verseny
Dr. Könyves László Péter, az Állatorvostudományi Egyetem Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika vezetője szerint az intézménynek több évtizedes tapasztalata van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást vizsgáló kutatásokban. A WABU-program ötlete 2017–2018 fordulóján született, majd 2018-ban egy ötéves kutatási és tenyésztési program indult.
Gyulay Benedek, a WABU Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke videónkban arról is beszél, hogy milyen megélések vezettek a project megkezdéséhez, mekkora jelentősége van ilyen körülmények között egy új fajta kialakításának. Beszél továbbá arról is, hogy milyen feltételei vannak egy új fajta bejegyzésének, és hogy hol tart most ez a sokat ígérő program.
A kutatók nem egyszerűen egy meleg égövi fajta meghonosításában gondolkodnak. Magyarországon ugyanis nemcsak hőstresszel, hanem téli hideggel is számolni kell, ezért olyan állatra van szükség, amely mindkét szélsőséget megfelelően tolerálja. Emellett a világ húsmarhapiacán erős a verseny, így az új fajtának jó testtömeg-gyarapodást és megfelelő termelési tulajdonságokat is kell produkálnia.
A kutatások során a kialakítás alatt álló fajta keresztezett egyedeit vizsgálták hőstresszes körülmények között. A környezeti hőmérséklet, a relatív páratartalom, a sugárzó hő és más klimatikus tényezők mellett az állatok biológiai válaszait is folyamatosan mérték. Figyelték többek között a mozgási aktivitást, a pihenést, a légzésszámot, a takarmány- és vízfogyasztást, valamint a testtömeg-gyarapodást.
A kutatás végső célja
Az egyik jelentős eredmény szerint a WABU kialakításában részt vevő egyedek lényegesen kevesebb vizet fogyasztottak. Ez az állattenyésztés környezeti terhelése szempontjából is fontos szempont lehet, hiszen a jövőben az lesz a kérdés, hogy az állatok milyen inputok mellett képesek gazdaságosan termelni.
A vizsgálatokhoz korszerű mérőműszereket használtak, amelyek az állatok környezetének adatait valós időben rögzítették, miközben az egyedek aktivitását és vízfogyasztását is nyomon követték. A fajta kialakításában az asszisztált reprodukciós eljárások, köztük az embrióátültetés is fontos szerepet kapnak.
A program eredményei már szakdolgozatban, PhD-kutatásban és konferenciaközleményekben is megjelentek. A kutatás végső célja egy olyan, a hazai körülményekhez alkalmazkodó húshasznú szarvasmarhafajta létrehozása, amely a növekvő hőstressz mellett is hozzájárulhat a fenntartható és gazdaságos magyar állattenyésztéshez.
