Legalábbis erre jutott egy nemzetközi adatokat összegző kutatás, írja a Phys.org.
A növénytermesztésben a tápanyagutánpótlás fontos összetevői közé tartozik a foszfor, a nitrogén és a kálium. Természetes készleteik azonban korlátozottak, eloszlásuk egyenetlen, kitermelésük pedig gyakran jelentős energiafelhasználással jár.
amelyek az emberi ürülék tápanyagokban gazdag összetevőit elkülönítve, lehetőleg vízzel való hígítás nélkül gyűjtik össze. Megfelelő kezelés után a bennük található tápanyagok ismét felhasználhatóvá válnak a mezőgazdaságban.
Fotó: Kurt Bouda, Pixabay
A kutatók most először készítettek átfogó nemzetközi összesítést az ilyen rendszerekből származó újrahasznosított trágyákról. A Frontiers in Environmental Science című folyóiratban megjelent tanulmány 13 terméktípus tulajdonságait vizsgálta részletesen. Az eredmények szerint sok ilyen készítmény tápanyag-összetétele és működése alapján a hagyományos szervetlen, szerves vagy szerves-ásványi trágyák közé sorolható.
Teljes értékű tápanyag utánpótlás
„Eredményeink fontos tudományos alapot teremtenek a felhasználásukhoz, mivel azt mutatják, hogy az elkülönítve gyűjtött anyagáramokból előállított újrahasznosított trágyák nem tekinthetők másodrendű termékeknek” – mondta Martina Winker, a Társadalmi-ökológiai Kutatóintézet (ISOE) munkatársa, a tanulmány egyik társszerzője.
Hozzátette: a legfontosabb szempont az, hogy a trágya tulajdonságai mennyire felelnek meg az adott mezőgazdasági felhasználásnak, nem pedig az, hogy hagyományos vagy újrahasznosított nyersanyagból készült-e.
A kutatók 32 ország több mint 200 forrásából származó, összesen 450-nél is több adatsort elemeztek. A vizsgálat arra is rávilágított, hogy
A biztonság és a tápanyagtartalom is számít
Az újrahasznosított trágyák tápanyagtartalma és a növények számára hozzáférhető formája nagymértékben függ a kiindulási anyagtól és a feldolgozás módjától. A savasság, a sótartalom és a szervesanyag-tartalom szintén termékenként változik, és meghatározza, hogy milyen körülmények között alkalmazhatók.
A vizsgált nehézfém-koncentrációk többnyire alacsonyak voltak, és a hagyományos trágyákban mérhető értékekhez hasonlítottak. A higiéniai biztonság szempontjából ugyanakkor különösen fontos a felhasznált alapanyag és a kezelés módja.
Fotó: Pixabay
A gyógyszermaradványokhoz és a per- és polifluoralkil-anyagokhoz (PFAS) hasonló szerves szennyezőkről azonban még nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy valamennyi termékcsoport biztonsága átfogóan értékelhető legyen.
