Ezt a jelenséget irányított figyelem kifáradásának nevezik. A Environment International című folyóiratban nemrég megjelent kutatásukban a St. Louis-i Washington Egyetem pszichológusai tovább bővítették az úgynevezett figyelem-helyreállítási elméletet (Attention Restoration Theory, ART) alátámasztó bizonyítékok körét. Az elmélet szerint a természet és a zöldterületek megtapasztalása önmagában is képes regeneráló hatást gyakorolni a figyelemre. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez a hatás a gyermekeknél is kimutatható-e. Ehhez az amerikai gyermekek fejlődését hosszú távon követő ABCD-vizsgálat adatait használták fel – írja a Phys.org.
– mondta Carina Fowler, a tanulmány vezető szerzője, a Washingtoni Egyetem posztdoktori kutatója. Fowler Deanna Barch professzor kutatócsoportjában dolgozik, aki az egyetem pszichológiai és agytudományi tanszékének oktatója, valamint a Washingtoni Egyetem orvostudományi karának pszichiátriaprofesszora.
Az eredmények szerint a lakóhely közelében található parkok és erdős területek jelentős különbséget eredményezhetnek.
„Minél közelebb éltek a gyerekek a zöldterületekhez, annál jobb eredményeket értek el a figyelmet objektíven mérő vizsgálatokon” – emelte ki Fowler.
A figyelem-helyreállítási elmélettel kapcsolatban ugyanakkor számos kérdés merül fel. A kutatócsoport ezért nagy elemszámú adatbázist használt, és statisztikai elemzésekkel igyekezett kiszűrni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a koncentrációs képességet. Többek között a családok jövedelmi helyzetét, az ADHD-diagnózist és számos más körülményt is figyelembe vettek.
A fák lombja alatt
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a gyerekek jobban teljesítenek a tartós figyelmet, a gátló kontrollt és a munkamemóriát vizsgáló feladatokban, ha időt töltenek az iskola kertjében, egy parkban vagy természetjárás közben.
Egyes tanulmányok csak csekély összefüggést találtak a zöldterületek és a figyelem között. A figyelem-helyreállítási elmélet támogatói szerint azonban fontos, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat az adott környezetben.
„Ahhoz, hogy a zöldterület valóban kifejtse a hatását, biztonságban kell éreznünk magunkat ott” – magyarázta Fowler. Hozzátette: a regeneráló hatás kevésbé érvényesülhet akkor is, ha valaki a természetben tartózkodva közben a közösségi médiát használja. Emellett az sem mindegy, milyen típusú zöldterületről van szó.
Fotó: Magnific
A kutatók az ABCD-vizsgálat adatait elemezték, amely mintegy 12 ezer amerikai gyermeket követ nyomon fejlődésük során. A résztvevők átlagéletkora 10 év körül volt. A hosszú távú megfigyelés részeként rendszeresen különböző teljesítményteszteket végeznek velük, többek között a célirányos figyelmet és az intelligenciát mérő feladatokat.
