Libatartásról és uborkatermesztésről váltott koktélparadicsomra Styecz György és felesége, Katalin 25 éve, amikor még a boltokban is ritka volt ez a zöldség. Sokat változott azóta a világ, meg a kertészetben alkalmazott technológiák is. Már csak távoli emlék, hogy szabadföldön bakhátra ültették az uborkát és a paradicsomot, és árasztással öntözték.
A nyereség visszaforgatásával haladtak lépésről lépésre, ahhoz azonban, hogy a mostani szintre jussanak, szükség volt a pályázati forrásokra is, különben nem tudnák felvenni a versenyt azokkal, akik kihasználják e lehetőséget, magyarázta a házigazda. Most egy hektáron termeszt koktélparadicsomot a Styecz család, üvegházban és fóliasátrakban.
Merész váltás
Paradicsomos pályafutásuk elején főként hagyományos fajtákat termesztettek, majd egy helyi vállalkozó összefogásával, hűtőházi megrendelésre szinte az egész falu „koktélparadicsomozott”.
A nagyobb méret miatt a hűtőház a szerződésben rögzített 100 forintnak csak a felét akarta adni a termésért, amely az önköltséget sem fedezte. Styeczék három kisgyerekkel még átmenetileg sem engedhették meg a veszteséget, és bár akkor még kevesen ismerték ezt a terméket, a nyakukon maradt mennyiséget elvitték a fővárosi nagybani piacra, ahol 50 helyett 250-ért értékesítették kilogrammonként. Eleinte félkilós műanyag zsírosvödrökben árulták a paradicsomot, mivel csak ez a csomagolóeszköz volt beszerezhető a környéken, emlékezett Styecz György a kezdetekre. Azóta is kizárólag a nagybanira szállítanak, tavasztól őszig hetente kétszer viszik az árut.
Időközben több tanulmányúton is jártak, egyebek közt Olaszországban, ahol jóval tapasztaltabbak voltak a koktélparadicsom termesztésében. A típus nagy előnye, hogy négyzetméterenként valamivel nagyobb árbevétel érhető el vele, mint a hagyományos fajtákkal, ám másfélszer munkaigényesebb is.
A paradicsomállomány 90%-át a Rijk Zwaan Imperoso F1 fajtája adja, a többi 5-6 fajta a választékbővítést szolgálja, szó szerint színesítik a kínálatot. A kipróbált fajták közül néhány éve kiválasztott Imperoso F1 folytonnövő típus, és több kórokozóra rezisztens. Növekedése erős, a termesztés végére a növények szárhosszúsága a 12-14 métert is eléri.
A termesztőházakban a növényvédelmet biológiai úton oldják meg. A hasznos szervezeteket és a beporzásért felelős poszméhek kaptárait a Szentes-Bio Kft.-től vásárolják. A Macrolophus ragadozó poloskák az üvegházi molytetveket és a paradicsomlevél-aknázómoly, a Tuta absoluta lárváit gyérítik, míg az Encarsia fürkészdarazsak a liszteskék lárváit parazitálják, csökkentve a kártevők állományát, és növelve a hasznos populációt. A kellő védelem érdekében a termesztési időszakban több menetben telepítik be a hasznos szervezeteket, míg a kaptárakat a megfelelő kötődés érdekében kéthetente folyamatosan.
A Macrolophusokat betelepítés után addig táplálják speciális etetőanyaggal, amíg meg nem jelennek a kártevők, és mindent megtesznek, hogy a termesztőházakban tartsák őket. A ragadozó poloskákra nagyon kell vigyázni, ezért a leszedett leveleket egy hónapig a paradicsomsorok közt hagyják, hogy minél több hasznos rovar visszatelepedjen róluk a növényekre.
Szén-dioxid-trágyázás, diffúz festék
A nagyszénási kertészetben már tíz éve kókuszpaplanon termesztenek. Az üvegházba november 20-án, a négy méter vápamagasságú fóliába december 6-án ültetnek, ezzel az országban elég korainak számítanak. Február első napjaiban már termőre fordulnak a növények, akkortól beindul a heti kétszeri szedés.
A tápanyag-utánpótlásban a szentesi Laurense Team Hungary Kft. szaktanácsadóira támaszkodnak. Kovács Gábor már nyolc éve látogatja a nagyszénási kertészetet hetente egyszer. Styecz György szerint fontos, hogy egy szakképzett külső szemlélő végigkövesse a termesztést, és ha valamin elsiklana a termelő, akkor korrigáljon.
A tápoldat mennyiségét az időjáráshoz, besugárzáshoz igazítja a rendszer. A központi számítógép a tápoldatozáson, öntözésen kívül a szellőztetést, az energiaernyő működését is vezérli. Telefonos alkalmazáson keresztül pedig távolról is be lehet avatkozni, illetve ellenőrizni lehet a rendszer működését. Nappal szén-dioxidot is adagolnak, hatására 10-15%-kal nő a termés.
Nyáron inkább árnyékolni kell az állományt, a termesztőházak külső felületére diffúz festéket hordanak fel. Majd a besugárzás enyhülésével speciális oldószerrel bepermetezik, amelynek hatására az első csapadék letisztítja az árnyékoló festéket az üveg- és fóliafelületekről.
Ez a termésmennyiségen is látszik: a fóliasátrakban éppen ennyivel kisebb a termésátlag, mint az üvegházakban.
Fejlettebb technológia, nagyobb választék
A negyedszázad alatt a fajták generációváltáson mentek át, nagy segítség, hogy ma már több betegségre is ellenálló hibridek közül választhatnak a kertészek, így a biológiai növényvédelemnek és a klímaszabályozásnak köszönhetően Styecz György is legföljebb elemi ként használ az atkával erősen fertőzött területeken.
Az üvegházakban pedig már függesztett csatornákra teszik a kókuszrost táblákat, hogy kényelmesebb legyen a munka és jobb a légcsere.
A termékválaszték is sokat bővült az idők során, a kerek bogyók mellett megjelentek a körte, szilva, vagy eper alakú terméseket hozó fajták. A paradicsom színe pedig már nemcsak piros lehet, hanem narancssárga, citromsárga, fekete, fehér, sőt zöldes és enyhén csíkozott típusok is vannak a kereskedelemben.
A nagybani piacon a termelők közül Styecz György értékesíti a legtöbb koktélparadicsomot, ami a munkájuk elismerése is. A verseny azonban egyre nagyobb, mert külföldről is sok koktélparadicsom érkezik hazánkba. Jó viszont, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak, és ha rendelkezésre áll, akkor előnyben részesítik a hazai termékeket.
A jövő már jelen van
A kertészet a szénfűtésről áttér a termálvízfűtésre, már készül a termálkút betonalapja.
A termálvizet egyelőre nem kötelező visszasajtolni a kertészeteknek, a kihűlt vizet a másfél kilométerre levő Mágocs-érbe vezetik majd. A beruházás a tervek szerint öt év alatt térül meg, az egyhektáros telep fűtésére ugyanis évente 30 kamionnyi szenet használnak el. Bár a fűtőanyagot igyekeznek egyszerre akkor megvenni Csehországból, amikor az euró/forint árfolyam a legkedvezőbb, nem tudják betárolni a teljes téli szükségletet, emiatt többször kell vásárolni. A termálkút 50%-os támogatással készül el augusztus végéig.
Még a spanyol termelőkkel szemben is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, akiknek ugyan nem kell fűteniük, a termékük ideszállítása azonban tetemes költséggel jár.
A hamarosan kiírásra kerülő kertészetfejlesztési forrásokra pályázni fognak, a fóliasátrakat szeretnék üvegházra cserélni. A mostani üvegház tükörképe lenne az új épület, majd egy további, tehát 6000 négyzetméteres üvegház is tervben van. Az utóbbiba augusztusban ültetnek majd és következő év júniusig tartják bent a növényeket, hogy novembertől februárig is szállíthassanak a piacra, amikor most nem tudnak. Ezzel megvalósulna a folyamatos értékesítés.
A termelőnek mindenhez érteni kell egy kicsit, nem csak a növényhez. Kicsit lakatosnak, villanyszerelőnek, pályázatírónak, jogásznak és kereskedőnek is kell lenni ahhoz, hogy boldogulni tudjon, vallja Styecz György, aki nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy személyesen ismerje vevőit, ezért a nagybani piacra ő hordja az árut.
