Zöldtakarmányt akkor is, amikor a legelő kiszárad
A tartós aszály nemcsak a szántóföldi növénytermesztést, hanem az állattartás takarmánybázisát is súlyosan érinti. A kukorica terméskilátásainak romlása, a legelők kiszáradása és a szénatermés visszaesése egyre több gazdaságban okoz ellátási nehézségeket. A takarmányárak emelkedése miatt egyes állattartók már arra is kényszerültek, hogy csökkentsék állatállományukat, vagy akár felhagyjanak az állattartással.
Ez a probléma indította el azt a gondolkodást, amelynek eredményeiről Dr. Balázs László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növénytermesztési-tudományok Intézetének egyetemi docense beszélt a Budai Campuson megrendezett AgroLight Fórumon. A kérdés az volt: lehet-e akkor is friss, zöld takarmányt előállítani, amikor a természetes vegetáció már nem biztosít elegendő táplálékot az állatoknak?
Magból zöldtakarmány néhány nap alatt
A megoldás egyik lehetséges iránya a gabonamagvak csíráztatása, amelyhez egyszerű hidropóniás vagy összetettebb, vertikális termesztőrendszerek egyaránt használhatók. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a technológia különböző méretű és felszereltségű berendezésekben is működhet. Indiában például egyszerű rendszerekben állítanak elő zöldtakarmányt a szárazabb időszakokban, de Afrikából és Ausztráliából is láthatók hasonló megoldások. Kínában már mobil, hajókonténerbe telepített termesztőrendszert is bemutattak.
Az alapelv egyszerű:
Ez a gyökerekkel és növényi részekkel együtt betakarítható és felhasználható.
A csírázás során a magok beltartalma is átalakul. A korábban keményítő formájában tárolt tápanyagok egy része lebomlik, cukrok képződnek, és megindulnak azok az anyagcsere-folyamatok, amelyek során vitaminok és más, biológiailag aktív vegyületek keletkeznek. A bemutatott szakirodalmi eredmények szerint egyes értékes összetevők mennyisége a csírázás előrehaladtával növekszik, bizonyos beltartalmi mutatók pedig a 10–13 napos növényeknél mutatnak kedvező értékeket.
A látványos tömegnövekedés azonban nem tévesztendő össze a szárazanyag-hozam növekedésével. A friss zöld tömeg gyarapodásának jelentős része a vízfelvételből adódik, miközben a magban tárolt tápanyagok átalakulnak. A csíráztatott takarmány ezért elsősorban kiegészítő takarmányként jöhet szóba, nem a hagyományos takarmányok teljes értékű helyettesítőjeként.
