0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 9.

Így vizsgázott az idei hőségben a sütőtök

A hazai sütőtöktermesztés stabil, az utóbbi években nőtt a termőterület és az éves termésmennyiség. De milyen képet mutat ez a valóságban a gazdák számára? Egy homokhátsági termelő idei tapasztalatait kérdeztük.

Az elmúlt évtizedben a sütőtök kiskerti kultúrából jelentős árutermelő zöldséggé lépett elő Magyarországon. A termőterület bővülésével párhuzamosan a fajtaszerkezet is átalakult: a hagyományos, nagytestű fajták (mint a Nagydobosi) mellett óriási teret hódítottak a fogyasztói igényekhez igazodó, kisebb méretű, könnyebben feldolgozható hibridek (például a Hokkaido és a sonkatök típusok).

Magyarország sütőtökből lényegében önellátó, az import minimális, a belföldi piac stabil, a termés jelentős része pedig a hazai áruházláncokon és feldolgozókon keresztül talál gazdára. Az elmúlt év eredményeiről lásd: Egyre jobban szeretjük a sütőtököt cikkünket!

A Homokhátság – amely hagyományosan a hazai intenzív kertészet és zöldségtermesztés egyik legfontosabb bázisa, gyökérzöldségek, dinnye és fűszerpaprika mellett ma már a modern árutermelő sütőtökösök otthona is, szemben a történelmi hungarikumunk, a nagydobosi sütőtök szülőföldjének számító Nyírséggel – otthont ad Szűcs Ferenc gazdaságának is, aki 0,7 hektáros területen folytat étkezési sütőtök, valamint dísz- és halloweentök-termesztést.

Szűcs Ferenc büszke rá, hogy Bordány környékén ő kezdte el elsők között a Halloween tök termesztését!

A helyi termesztéstechnológia szigorúan igazodik a kultúrnövények biológiai igényeihez és a rövidebb tenyészidejű dísztökök sajátosságaihoz. Az étkezési sütőtök vetése május elején történik, míg a halloweeni és díszváltozatok esetében a némileg rövidebb tenyészidő miatt júniusra időzítik a magvetést.

A tápanyag- és vízellátás biztonságát helyi fúrt kútról üzemeltetett, csepegtetőszalagos öntözőrendszer biztosítja a homoktalajon. Bár a vízkapacitás a szezonban még elegendőnek bizonyult, a termelő jelzése szerint a jövő évben a technológia felülvizsgálata és fejlesztése már szükségessé válhat.

Legnagyobb kihívás az aszály

Az idei évben a legnagyobb limitáló tényező az időjárás volt. Mibenlétét tekintve az öntözés folyamatos volt, a hozamok mégis elmaradtak a vártaktól.

Rengeteget öntöztünk, mégis kisebb lett a hozam, és mindenből kevesebb termett

– mutat rá Szűcs Ferenc.

A kiesés fő okaként a virágzás idején betörő extrém hőséghullámok okolhatók. A magas hőmérséklet hatására a növények virág- és terméseldobással reagáltak, ami drasztikusan csökkentette a terméskötődést. Növényvédelmi szempontból kiugró károsító- vagy kórokozó-gradáció nem nehezítette a tenyészidőszakot, így a kártétel elsődlegesen abiotikus (klimatikus) eredetű volt.

E helyzet vetette fel a szakmai dilemmát a felső öntözési alkalmazhatóságáról: kérdéses, hogy a mikroklíma javítása mennyiben ellensúlyozná a hőstresszt, és nem teremt-e kedvezőbb feltételeket a gombás és baktériumos betegségek terjedéséhez a lombozaton.

Bevált fajtákra támaszkodnak

A fajtahasználatban a hagyományok és a megbízhatóság dominálnak. A gazdaság évek óta a stabil agronómiai tulajdonságokat mutató Gladiátor és Beja fajtákra támaszkodik. A tavalyi évben tett fajtaváltási kísérletek nem hozták meg a várt eredményt, így a termelő visszatért a bevált fajtákhoz.

A megtermelt áru értékesítési csatornái stabilak – a termelő a Vitamin Szalon részére szállít be –, ám a gazdasági környezet komoly kihívások elé állítja az árutermelőket. A piaci árak nyomottsága az inputanyagárak és a költségek emelkedése mellett nehezen fenntartható gazdálkodási feltételeket teremt. Tipikus piaci jelenség, hogy a felvásárlási árak a tíz évvel ezelőtti árszinttel azonosak, ami nehezíti a jövedelmezőség fenntartását.

 

S hogy mi készíthető sütőtökből az egyszerű, de nagyszerű sült tökön kívül? Néhány sütőtökös recept ötlet az elmúlt évekből:

Forrás: magyarmezogazdasag.hu