Az Európai Unió bortermelése tovább mérséklődhet a 2026/2027-es borászati évben. Az európai mezőgazdasági termelőket és szövetkezeteket képviselő Copa-Cogeca novemberben közzétett előrejelzése szerint az uniós bor- és musttermelés 133,6 millió hektoliterre csökkenhet, ami 4 százalékkal marad el az előző évi mennyiségtől, és 8 százalékkal alacsonyabb az elmúlt öt év átlagánál.
A szervezet értékelése szerint a visszaesés nem egyszeri jelenség, hanem egy hosszabb ideje tartó folyamat része. A szélsőségesebbé váló időjárás, a növekvő termelési költségek és a bor iránti kereslet gyengülése együttesen nehezítik az európai szőlőtermesztők és borászatok helyzetét.
Spanyolország szembemegy az európai trenddel
Az Európai Unió három legnagyobb bortermelő országa továbbra is Olaszország, Spanyolország és Franciaország, amelyek együttesen az uniós termelés mintegy 82 százalékát adják. A három ország közül azonban az előrejelzés alapján egyedül Spanyolországban várható növekedés.
A különbségek arra utalnak, hogy az időjárási és termelési feltételek országonként eltérően alakultak. A Copa-Cogeca ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás miatt egyre nehezebb előre jelezni a szőlőtermés mennyiségét és minőségét.
Luca Rigotti, a szervezet borászati munkacsoportjának elnöke szerint a kiszámíthatatlan időjárás mellett a geopolitikai konfliktusokból eredő költségnövekedés, a kereskedelmi akadályok és a borfogyasztás tartós visszaesése is jelentős nyomást gyakorol az európai termelőkre.
Nemcsak a termelés, a borfogyasztás is csökken
Az európai borágazat egyik legnagyobb kihívása már nem kizárólag a termelési mennyiség alakulása, hanem a kereslet tartós gyengülése.
A Copa-Cogeca adatai szerint míg 2000-ben az Európai Unió a világ borfogyasztásának közel 60 százalékát adta, napjainkra ez az arány mintegy 48 százalékra csökkent. Ez részben a hagyományos bortermelő és borfogyasztó országokban tapasztalható fogyasztás-visszaeséssel függ össze.
Antonella Rossetti, az uniós mezőgazdasági biztos kabinetjének munkatársa szerint különösen Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban jelent problémát a csökkenő kereslet.
A külkereskedelmi adatok szintén kedvezőtlen folyamatokat jeleznek. Az EU-n kívüli piacokra irányuló borexport értéke egy év alatt 6,8 százalékkal, mennyisége pedig 3,3 százalékkal csökkent. Az uniós tagállamok közötti borkereskedelemben még nagyobb, értékben 9,8, mennyiségben 13,4 százalékos visszaesést mértek.
A hagyományosan fontos exportpiacokon, köztük az Egyesült Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban is csökkentek az eladások, miközben Oroszországban és Hongkongban növekedést regisztráltak.
A termékkategóriák között ugyanakkor eltérő tendenciák figyelhetők meg. A földrajzi jelzés nélküli borok értékesítése stabil maradt, miközben az ömlesztett és dobozos kiszerelésű borok iránti kereslet növekedett.
