Az év jellemzésére Fórián Zoltán az Erste Bank Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője néhány olyan friss hírrel kezdte előadását, amely hatással volt vagy a későbbiekben hatással lesz a húspiacra. Az első, hogy Szingapúrban engedélyezték az első laborhús forgalmazását.
Kiemelte, hogy az elmúlt pár évben megkezdődött a húshelyettesítők expanziója a világon, és a hír azért fontos mert a gyártók szerint 2021 végére megtérül a beruházás. Ez komoly eredmény egy innovatív, nagy beruházásokat igénylő ágazatban.
A második hír: Kínában az ASP miatt óriási kivágások voltak.
És bár ez már majdnem a legendás Hofi-kabarétréfa szintje arról, hogy mennyit fial a disznó, de felhívja a figyelmet, hogy Kínában a 2016-ban indult ötéves tervben meghirdetett program megvalósítása folyik, vagyis a visszatelepítések nagy ütemben folynak, még ha nem is nagyon hisszük el hogy ilyen nagy ütem lehetséges.
A harmadik hír hazai: 330 milliárd forint értékben ment be több mint 700 pályázat az 50 milliárdos ÁTK-programban. Komoly üzenet a szektor részéről, hogy a fejlesztések nem állnak meg, sőt gyorsulnak is – hangsúlyozta az agrárszakértő.
Fórián Zoltán a sertésszektorról szólva a következőket emelte ki:
Ez az ár éppen 10 százalékkal van fölötte az egy évvel korábbinak és azt az USA-beli belföldi piacvesztést, amit a covid-járvány okozott, visszahozták az exportban egyebek mellet az újra megnyílt kínai piacon.
Jó-e nekünk a német sertésár – tette fel a kérdést a szakértő. Ha ilyen halmozott problémákkal küzd a német sertéstenyésztés és húsipar, mint a covid és az ASP, akkor talán nekünk el kellene gondolkodnunk, hogy meddig szabad a belföldi sertésárainkat hozzákötni a német piachoz – mondta Fórián Zoltán. A 10. hét óta ugyanis 40%-kal csökkent a német felvásárlási ár, a malacár még ennél is nagyobb mértékben, és ezzel együtt mozogva az EU-ban és nálunk is csökkent a felvásárlási ár.
„A baromfiszektort nagyon komolyan érintette a madárinfluenza és a koronavírus – emelte ki a szakértő. Csak a brojlercsirke tudta valamelyest megőrizni a felvásárlási árpozícióit, mindhárom másik baromfifajta árai komolyan csökkenőben vannak. Ezt a következő hónapokban kezelni kell! A madárinfluenza leginkább nekünk ütött oda, és ami még szomorúbb, hogy pontosan ugyanazon a területen voltak a fertőzések, mint 2017-ben.”
A tejszektorról szólva a vezető agrárszakértő kifejtette, hogy annak örülni kell, hogy a tejárak stabilak, a költségek ettől függetlenül nagyon komolyan szállnak el, és a jövedelmezőség is ennek nyomán szűkül a tejágazatban is. „Az önköltség-különbségek, ahogy mi a banki gyakorlatunkban látjuk, még mindig óriásiak, tehát ez továbbra is kezelést igénylő és fejlesztéseket indokló tényező” – mondta.
„Nettó importőrök vagyunk, de hogy valami pozitívat is mondjak, az első 8 havi adatok szerint az import csökkent, az export nőtt. Ez ugyan nem olyan markáns, hogy fordulat közelében lennénk, de azért van jelentősége.” A kilátásokról szólva Fórián Zoltán hangsúlyozta:
Előadását egy friss információval zárta: elindult egy olyan startup, amely már nem növényi tejhelyettesítőt kínál, hanem bioreaktorokban állít elő „tejet” és ezt állati termékként adja el. Ez veszélyt jelent a tejpiacra, mert nem egy – bár gyorsan növekvő – réspiacot céloz meg, mint a növényi tejhelyettesítők, hanem az egész 700 milliárd USD értékű tejpiacot.
