Az árakat a kereslet és a kínálat mozgatja alapvetően, de egyes ágazatok támogatottsága és a mezőgazdaságban (főleg a szabadföldi növénytermesztésnél) az időjárás is jelentős befolyással lehet az árakra. Hiszen ha valamiből sok terem országosan, vagy globálisan, az általában olcsóbban értékesíthető, amiből meg kevesebb terem, de nagy rá a kereslet annak az ára felfelé kúszik.
Emellett az árakat a trendek is befolyásolják, kertészeti példát említve a mediterrán országok lakói sokkal nagyobb zöldségfogyasztók, mint mi magyarok vagyunk, tehát nálunk ha nincs a tányéron zöldség, az nem akkora katasztrófa – sajnos…
Az is áremelő tényező, ha az adott zöldséget-gyümölcsöt nem akkor vásárolnánk amikor annak szabadföldi szezonja van. Régen nem volt drága a paradicsom: nyáron, amikor szabadföldi termesztésből származott. Napjainkban ez az üzletek állandó választékát képezi, de azt meg kell fizetni, hogy fűtött üvegházban terem, és februárban is a tányérunkra kerülhet…
Hamis húsleves – már nem éri meg
Érdekes átrendeződés figyelhető meg a mezőgazdasági termékek árában. Régen alapvető volt, hogy a növényi termék olcsóbb, mint az állati alapú termék, hiszen az állatihoz előbb megtermelik a növényi takarmányt amit aztán megetetnek az állattal, tehát ez költségesebb.A hamis húsleves is zöldségekből készült régen, ma már nem biztos, hogy megéri zöldéggel helyettesíteni a húst, hiszen esetenként az sem olcsóbb…
A régi trend az utóbbi időben borult, sokszor olcsóbbak egyes állati termékek, mint a növényiek. A zöldségek-gyümöcsök magas ára bizonyos szempontból érthető: a fűtött üvegházi növényeknek nagyobb a termelési önköltsége, a helyenként vagy részben elfagyott és kevesebbet termő gyümölcsöknek magasabb lesz az áruk, hiszen kisebb a mennyiség belőlük a piacon…
A logika azt diktálná, hogy az árak változásában az is közrejátszhat, hogy míg 30-40 éve szinte minden kertes háznál volt konyhakert ezért akkor kisebb volt a kereslet a zöldségekre-gyümölcsökre így ez alacsonyabban tartotta az árukat.
Kevesebbet vásárolunk
„A piackutatási adatok alapján az látszik, hogy a zöldség-gyümölcs vásárolt mennyiségében folyamatos csökkenés van az utóbbi években. Egyre kevesebbet vesznek a fogyasztók, igaz, hogy a ráfordításban növekedés látszik, ami egyértelműen az áremelkedés jele, ami visszacsatol a kisebb vásárolt mennyiségekre, ez a 22-es csapdája”, mondta Hunyadi István a FruitVeb Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.
Csak a harmada a termelőé
A szakember hangsúlyozta: a kertészeti termékek termelési költségei folyamatosan növekednek, egyre drágább a munkaerő, egyre drágábbak a termeléshez szükséges inputanyagok (fólia, növényvédőszer, tápanyagutánpótlás, stb.) ennek ellenére a termelői árakban nem feltétlenül tapasztalható növekedés, idén is több termék esetében kevesebb pénzt kap a termelő az árujáért, mint mondjuk tavaly ilyenkor.
Egyre több a panasz a kereskedelmi gyakorlatra, egyre növekszik az árrés, amivel a kereskedelem dolgozik. A termelők körülbelül a harmadát kapják annak, amivel a fogyasztó a boltok árcéduláján találkozik. De a termelők kényszerhelyzetben vannak, a romlandó terméket el kell adni és ezt jól tudja a másik oldal is…
„A modern nagyüzemi körülmények között a „hústermelés” igen költséghatékonyan tud működni, és a támogatási rendszer is valószínűleg jobban kedvez ennek” – mondta Hunyadi István, hogy mi lehet az oka a növényi és állati termékek árának egymáshoz viszonyított arányának megváltozásának.
