A német agrár-szakportál, az agrarheute.com részletes cikket közölt azzal kapcsolatban, hogy mikor nyújthatnak közúti segítséget a gazdálkodók a traktoraikkal. A német gazdálkodók akkor vontathatnak személygépjárművet traktorral, ha a cél a meghibásodott jármű gyors eltávolítása, mert annak a műszaki hibája rövid időn belül nem javítható a helyszínen.
A vontatáshoz szakmai tudásra és felszerelésre lehet szükség,
éppen ezért szerencsésebb – ha lehetőség van rá – az elromlott jármű vontatását olyan hivatásos szakemberekre bízni, akik jól felszerelt vontatójárművekkel rendelkeznek.
A gépjármű tulajdonosa – függetlenül attól, hogy hibás-e vagy sem – felelősséggel tartozik, ha a vontatott járműben valami megsérül. A vontatási folyamat során a gépkocsiban, vagy harmadik fél eszközeiben bekövetkezett károkért tehát a vontatást végző traktor tulajdonosa felel.
Utóbbi esetben a hangsúly a sürgősségi segélynyújtáson van. Az üzemképtelen járműveket csak ilyen okból szabad a legközelebbi megfelelő helyre vontatni. Ez lehet parkoló, műhely vagy valami hasonló, írja az agrarheute.com.
Jellemző esetek
A személysérüléses balesetekkel kapcsolatosan a rendőrség nem végez külön adatgyűjtést mezőgazdasági gépekre. Így nincs arra vonatkozó statisztika, hogy évenként átlagosan mennyi és milyen jellegű balesetnek részesei mezőgazdasági gépek hazánkban, tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálatától.
Előfordulnak még a vontatással, valamint a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos szabályszegések is. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági gépekre külön adatgyűjtés nincs, az ilyen szabályszegések nem számszerűsíthetők, emelte ki az ORFK munkatársa.
A műszaki hibától függően
Az elromlott jármű vontatására vonatkozóan a KRESZ 57. §-a tartalmaz rendelkezéseket. Az elromlott járművet fokozott óvatossággal, lehetőleg kis forgalmú úton és időszakban kell vontatni. Autópályáról és autóútról a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetőleg útkereszteződésben le kell térni az elromlott járművet vontató járművel.
Azt, hogy mivel vontathatunk és mit, a műszaki hiba jellege is befolyásolja.
Elromlott gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet vontatni olyan járművel szabad, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyának a felét. Ha azonban az üzemi fékberendezés romlott el, akkor a vontatójármű tényleges súlyának el kell érnie a vontatott jármű tényleges súlyát.
Azt a járművet, amelynek elromlott a kormányszerkezete, csak emelve szabad vontatni. Ekkor a vontatott járművet úgy kell rögzíteni, hogy a megemelt rész oldalirányban ki ne lenghessen. Járművet emelve úgy vontatni, hogy a kormányzott kerekein gördüljön, csak abban az esetben megengedett, ha a kormányzott kerekeket megfelelően rögzítették az elfordulás ellen.
A vontatójárművet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek, azaz van a vontatójárműre érvényes vezetői engedélye. Vontatott járművön – a vezetőn kívül – személyt szállítani tilos, az emelve vontatott járművön pedig még a vezető sem utazhat.
A vontatórudat, illetőleg a vontatókötelet a járműveken úgy kell rögzíteni, hogy az le ne szakadhasson.
Ha a vontatórúd vagy a vontatókötél három méternél hosszabb, azt feltűnő módon (pl. zászlóval, lámpával) kell megjelölni.
Olyan járművet, amelynek az üzemi fékberendezése romlott el, vagy amelynek a megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3500 kilogrammot, csak – a húzó- és nyomóerők felvételére egyaránt alkalmas – merev vontatórúddal szabad vontatni. A vontatott jármű féklámpáját és irányjelző berendezését – kivéve, ha a járművet emelve vontatják – működtetni kell, továbbá éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a vontatott járművet is ki kell világítani.
El kell távolítani a sarat
Régen a földutak és az aszfaltos utak macskaköves rázóutakkal csatlakoztak, ezek szinte mindenhonnan eltűntek. Az útfelületre felhordott szennyeződés okozta veszély elhárításáról a KRESZ-ben foglaltak szerint annak kell gondoskodnia, aki azt okozta, vagy ha az nem lehetséges, tájékoztatnia kell a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét.
Tehát a járműre tapadt sarat még a szilárd útburkolatra hajtás előtt el kell távolítani. A tapasztalatok szerint a mezőgazdasági gépek által felhordott szennyeződést a jármű vezetői nem mindig takarítják le,
említették az ORFK Kommunikációs Szolgálatának munkatársai.
A KRESZ arról nem rendelkezik, hogy a tisztításhoz milyen eszköznek kell lennie a járműben (a rendőrök közúti ellenőrzéskor nem büntethetnek, ha nincs seprű és lapát a traktoron), de az előírásból az következik, hogy amennyiben a sár eltávolítására vonatkozó kötelezettségnek például eszköz hiányában nem tud eleget tenni a jármű vezetője, úgy nem hajthat fel a szilárd burkolatú útra.
Piros vagy fekete rendszámA mezőgazdasági vontatók piros vagy fekete rendszámmal is rendelkezhetnek hazánkban, és e két kategóriára igen különböző szabályok vonatkoznak. Előbbi a lassú jármű, utóbbi a mezőgazdasági vontató. Ha a géppel közúti forgalomban szeretnénk részt venni, valamelyik kategóriára le kell vizsgáztatni. A tulajdonos kérheti, hogy melyik kategóriába kerüljön a gép, többnyire a lassú jármű kategóriát szokták választani. Mezőgazdasági vontatóval 25 km/h-nál nagyobb sebességgel is lehet haladni, lassú járművel pedig csak ennél lassabban. A lassú járművek teljesítménye nem érheti el 90 lóerőt, ám ezeken is lennie kell minden eszköznek, melyek szükségesek a közúti forgalomban: vonófej, világítóberendezés, rögzítőfék.
Miért érdemes lassú járműként regisztráltatni egy olyan gépet, amelyet mezőgazdasági vontatóként is lehetne? Azért választják sokan az alacsonyabb kategóriát, mert ezek vásárlásakor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. A mezőgazdasági vontató pótkocsija azonban már illetékköteles. A lassú jármű nem alanya a gépjárműadónak és nem vonatkoznak rá az emissziós előírások, valamint kötelező felelősségbiztosítási díja is alacsonyabb, mint a mezőgazdasági vontatónak. Cserébe nem mehet 25 km/h-nál nagyobb sebességgel, ha képes rá, akkor sem. A pótkocsi egy olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval, vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi a könnyű, az ennél nagyobb pedig a nehéz pótkocsi. A kéttengelyes lassú jármű és pótkocsi tömege a 25 tonnát nem haladhatja meg, a háromtengelyes járművek és pótkocsik tömege pedig legföljebb 32 tonna lehet, ha a jármű alacsony nyomású mezőgazdasági gumiabronccsal van felszerelve. A pótkocsi (pótkocsik) össztömege nem haladhatja meg a vontatásra használt vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű össztömegének a négyszeresét. Üzemi fék nélküli könnyű pótkocsi gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem több, mint a vonójármű 68 kilogrammal növelt saját tömegének a fele. Ráfutó fékkel felszerelt pótkocsit pedig akkor lehet vontatni, ha az össztömege nem haladja meg a vonójármű össztömegének a háromnegyedét. |
Ritkán lopják
Olyan eszközöket, amivel dolgozni kell, ritkán lopnak – tartja a régi mondás, ami a mezőgazdasági gépekre is igaz. A rendőri eljárásban regisztrált mezőgazdasági vontató és kombájn lopása, illetve
Tavaly pedig 5 önkényes elvétel és 11 lopás volt, azaz 16 ilyen jellegű bűncselekmény történt hazánkban. E statisztikai adatok a lezárt ügyeket veszik alapul.
A mezőgazdasági gépek eltulajdonítása nem jellemző hazánkban, azok nem fordulnak elő nagy számban. A korábbi években Nyugat-Európából, jellemzően Franciaországból, illetve Ausztriából tulajdonítottak el nagy értékű mezőgazdasági gépeket, amelyeket később Magyarországon próbáltak értékesíteni, illetve azokat hazánkon keresztül csempészték Kelet-Európába, tudtuk meg az ORFK Kommunikációs Szolgálatától.
