Számos rendezvényen bemutatta az intenzív almatermesztés költség- és jövedelemviszonyait Apáti Ferenc, évenként növekvő költségekkel. Manapság egy sűrű térállású, öntözött, jéghálóval és fagyvédelemmel ellátott ültetvény létesítése hektáronként 16,5 millió forintba kerül. Ezen az ültetvényen 55-60 tonna jó minőségű, egységes almát lehet megtermelni, és az évjárattól függően rendszeres terméshozásra lehet számítani.
Ezért van nagy jelentősége a fagyvédelemnek, amire sokan pályáztak is a közelmúltban. A 75 forintos önköltség ugyanis azt feltételezi, hogy minden évben csúcsra járatjuk az ültetvényt, semmilyen technológiai hiba vagy természeti kár nem veti vissza a terméshozamot. Hosszú távon az ad biztonságot a termesztőknek, ha az első osztályú étkezési almáért 120 forintot fizetnek a felvásárlók. Nagy ugyanis a szántóföldi kultúrák vonzása, hiszen
A hatalmas beruházás 100-120 forintos almaárral számolva és azt nézve, hogy mennyi az 5% fölötti elérhető jövedelem, 15 év alatt térül meg, vagyis akkor, amikor már le kell cserélni az ültetvényt. Ez 6,1 százalékos tőkearányos jövedelmet jelent, számolta ki Apáti Ferenc. Ha beleszámítjuk az 50 százalékos támogatást, akkor már a nyolcadik évben megtérül a beruházás és a tizenötödik év végére 16,5 százalékos tőkearányos jövedelmet ad. Ezek a számok azt jelzik, hogy nálunk, ilyen almaárak mellett támogatás nélkül nem lehet jövedelmező az intenzív almatermesztés.
LéalmaárA léalma gazdasági helyzete sem egyszerű, nem sok kitörési lehetőséget lát a szakember. Tavaly egy kiló léalmáért 25 forintot adtak, előtte 40, még korábban 37, illetve 19 forintot. Az előző öt év átlaga 33-35 forint volt. Ennél többnek nincs is realitása, hiszen az utóbbi években körülbelül 400 forintért lehetett eladni egy kilogramm almasűrítményt (1,4-1,5 dollár volt az ára). Egy kiló sűrítményt 7-7,5 kilogramm almából lehet készíteni, körülbelül 120 forint költséggel. Vagyis ha az értékesítési árból levonjuk a gyártási költséget, egy kiló alapanyagra 30-35 forintos ár fizethető ki. |
Minden megdrágult
Számos problémával kell szembenézniük a termesztőknek, legelőször is a költségek drasztikus emelkedésével.
A banki kamatok 6-7 százalékra nőttek a néhány évvel korábbi 2 százalékról. Mindezek alapján az almatermesztés költségei legalább 30-40 százalékkal lesznek magasabbak, mint egy éve, amit nagyon hirtelen, a piac számára elfogadhatatlan áremelkedés tudna ellensúlyozni. Ha az idén nem lesz tavaszi fagy Európában, akkor nagy kínálattal párosul ez a költségnövekedés, és még kevésbé lehet árat emelni. Talán néhány év alatt mehet át a fogyasztói árakba ez a drágulás.
Már csak öntözött ültetvényre lehet pályázni, amihez nem biztos, hogy sikerül megszerezni a vízjogi engedélyt, mert sok helyen elfogyott a vízkvóta. Ebben sajnos nem várhatunk áttörést, öntözetlen ültetvényre pedig nem érdemes jéghálót és fagyvédelmet tenni. Megoldás lehetne, ha az esetleg ki nem használt kvótákat újraosztanák a sorban állóknak, mondta a szakmaközi szervezet elnöke.
Jó hír viszont, hogy aki építményre is beadott pályázatot, annak elismerik az időközben bekövetkezett építésianyag-áremelkedést. Megjelent erről az irányító hatóság közleménye, ami a 2020-as pályázatokra érvényes, ha még nincs a pályázónál jóváhagyott kifizetési kérelem. Egyszeri bejelentésre van lehetőség, és az irányadó az építési normagyűjtemény.
Kétszeres túligénylés érkezett a fagyvédelmi gépek beszerzésére kiírt pályázatra. Apáti Ferenc almatermesztőként a telepített szélgépet, a paraffingyertyás fűtést és a korona fölötti öntözést tartja hatékony fagyvédelmi megoldásnak, saját ültetvényében két szélgép működik. Meglepetés volt a FruitVeB számára, hogy végül a hatóság úgy döntött, a telepített szélgép betonkockájára is építési engedélyt kell kérni. Szeretnék elérni, hogy csak bejelentés-kötelessé enyhítsék ezt a követelményt, hiszen például a támrendszerre sem kell építési engedély, emlékeztetett.
Nagy gond a munkaerőhiány, ahogy arról a FruitVeB évzáró rendezvényén is szó volt (Honnan érkeznek a dolgozók? – Kertészet és Szőlészet 2022/1. szám), és ami a hajtató kertészeknek már gyakorlat, néhány év múlva a gyümölcstermesztőknél is az lesz. Azaz
Változott a növényvédelmi szabályozás is, július elsejétől elektronikusan kell bejelenteni a permetezést, a munka megkezdése előtt.
Problémát jeleztek a termesztők a kárenyhítéssel kapcsolatban, ugyanis ha valakinél a tavaszi fagykárjelentés és a novemberben leadott végleges terméskár között 30 százaléknál nagyobb a különbség, ott a tavaszi jelentést veszik alapul a kifizetésnél.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szeretne eljutni oda, hogy az ágazat reprezentatív szervezete legyen, hangsúlyozta Apáti Ferenc. Ehhez a termelés 60 százalékát kell lefednie a szervezet tagságának. A tagtoborzáshoz pedig átgondolják a tagdíjrendszert, azaz lejjebb viszik a tagdíjakat.
Szabolcsi Alma CentrumÚjfehértón épül a Szabolcsi Alma Centrum, aminek az alapkőletételéről már tudósítottunk (Lendületet ad a hazai almatermesztésnek, Kertészet és Szőlészet 2021/25. szám). A 2018-as európai almaválság idején írta le gondolatait Takács Ferenc arról, hogy hogyan lehetne összefogni a szétaprózott termelést a megyében. Üzleti alapon működő, profi menedzserek által irányított logisztikai központot képzelt el, ami végül megvalósul. A 16 ezer négyzetméter alapterületű épületben 52 hűtőkamra kap helyet, hatsoros előválogató és négy robotizált, zárt csomagolósor szolgálja az osztályozást és áruvá készítést. A központban kutatás-fejlesztéssel, szaktanácsadással és értékesítéssel, piacszervezéssel foglalkoznak majd, hiszen az a cél, hogy egységes minőségű áru kerüljön be a logisztikai központba. Ennek érdekében a kertekben fognak szaktanácsot adni a termesztőknek, és nyomon követik a technológiát. Ezekhez a funkciókhoz nagy előadóterem és irodák, raktárak is készülnek. Gyors ütemben halad az építkezés, és az idei szüretre remélhetőleg minden elkészül, szeptemberben már csomagolni is tudnak, mondta a központ stratégiai igazgatója. |
Tovább marad a fán
Mint tudjuk, a gyümölcsök érését az etilén befolyásolja, aminek exponenciálisan nő a mennyisége az érés kezdetétől. Ez a gázállapotú hormon sérülések, stressz esetén is képződik a növényben, számos hatása van. Szabályozásának új módjáról beszélt Takács Ferenc, a Szabolcsi Alma Centrum fejlesztési és stratégiai igazgatója.
Kétféleképpen gátolhatjuk az etilén hatását. Megakadályozhatjuk a bioszintézisét AVG-vel, ami ReTain néven forgalomban lévő készítmény Nyugat-Európában. Kobalttal is gátolható lenne az etilénszintézis, de az sehol nem használható erre a célra. A másik megoldás, hogy az etilén működését akadályozzuk meg, mégpedig az etilénreceptorok blokkolásával. A több mint húsz éve forgalomban lévő 1-MCP molekulaszerkezete nagyon hasonlít az etilénére, és elfoglalja előle a receptorokat. Olyan kevés kell belőle a kívánt hatáshoz, hogy nem tudják kimutatni a gyümölcsből. Nagy előnye a másik módszerrel szemben, hogy mind a növényben képződő, mind a kívülről érkező etilén hatását blokkolja.
Létezik etilénégető berendezés is, amin folyamatosan átáramoltatják a hűtőkamrák levegőjét, úgy szabadulnak meg a gáztól. Az etilén abszorpciós megkötésére is van módszer, amit elsősorban a szállítás során használnak, sorolta a lehetőségeket Takács Ferenc.
2020-ban Lengyel-, Olasz- és Spanyolországban kapott felhasználási engedélyt, amit meggyorsított a koronavírus-járvány miatti munkaerőhiány. A Harvistát 3-7 nappal szüret előtt kell kijuttatni, hektáronként 8,75 literes adagban. A permetezéshez speciális eszközre is szükség van, hogy a rendkívül illékony anyag közvetlenül a fákra jusson. Ez a kezelés késlelteti a keményítő lebomlását, megőrzi a húskeménységet, minimálisra csökkenti a hullást és a túléréssel kapcsolatos rendellenességeket (üvegesedés, repedés, héjzsírosodás), valamint sokkal kevesebb volt a glöospriumos rothadás is.
Ennek következtében mintegy félmillió forinttal nőhet az árbevétel egy hektáron, illetve még több is lehet, mert a kezelés hatására több lesz a legértékesebb, 75-85 milliméteres alma. Hazai tapasztalat szerint Galán a legjobban színeződő gyümölcsök aránya 31-ről 54 százalékra nőtt.
