A mikrozöldek néhánynapos növények, amelyeken már megjelent az első levélpár. Csak a szárukat és a levelüket fogyasztjuk, ellentétben a csírákkal, amelyeket egészben, gyökerestől szokás enni. Gyakran termesztik mikrozöldként a disznóparéjt, a bazsalikomot, a céklát, a brokkolit, a káposztát, a metélőhagymát, a koriandert, a kelkáposztát, a petrezselymet, a retket, a napraforgót, vagy akár a borsót.
Hazai példa
Magyarországon is léteznek városi farmok. Ilyen többek között a Pesti Farm. Egy budapesti pincehelyiségben termesztenek mikrozöldeket több mint egy éve, mondta Strobel Lilla szakmai felelős. Közvetlenül a lakosságnak értékesítenek a weboldalukon keresztül. A magokat Lengyelországból vásárolják, tapasztalatuk szerint azok a legmegfelelőbbek az általuk is alkalmazott vertikális termesztéstechnológiára.
Meglátásuk szerint, ha valaki nagy tételben, szakszerűen, kertészeti termesztőberendezésben szeretné a mikrozöldeket termeszteni, akkor mindenképpen érdemes bizonyos szabványokat követni, például a GlobalGAP tanúsítást megszerezni. Hosszú távon ugyanis így könnyebb az értékesítés az üzletláncokba és a nagyobb forgalmazóknak.
Üvegházban
Belgiumban Tom de Windt továbbgondolta a kisméretű, vertikális városi farm hobbitermesztésnek mondható módszerét. Hat évvel ezelőtt kezdett mikrozöldeket termeszteni a Genttől északra fekvő Desteldonkban, a korábban azáleanevelésre használt üvegházban. Úgy tűnik, hogy ezzel rátalált egy piaci résre a zöldségtermesztésben. Vállalkozásának neve PachaGreens, ami a kecsua Pachamama, azaz földanya kifejezésből ered. A választott név a környezetkímélő elvekre utal, azaz mindent, amit csak lehet, igyekeznek újrahasznosítani. A fenntarthatóság elve alapján például a vetőközeghez sterilizálás céljából hőkezelt fűrészport adnak.
A termesztési folyamat nagyon gyors, vetéstől számítva mindössze 7 és 14 nap. Négy napig sötét csíráztatókamrába helyezik a friss magvetéseket, majd az üvegházban nevelik tovább a növényeket, amíg meg nem jelennek az első levélpárok. Az már a szedés ideje, sorolta Tom de Windt.
A folyamatot igyekeznek könnyebbé tenni, automatizálni, ehhez innovációs támogatásra is pályáztak. A szedést gép végzi, és a levágott növényeket ládába gyűjti, ahonnan kézzel adagolják a kis dobozkákba.
Bővül a piac
Mivel a piacon ez új terméknek minősül, Tom de Windt küldetésének tekinti, hogy meggyőzze az embereket a mikrozöldek értékéről: hogy
A növények társításával különféle salátakeverékekként kínálja őket. A klasszikus salátakeverékbe például brokkoli, vörös káposzta, pak choi és sango retek, az intenzívebb ízű, fűszeres keverékbe pedig hónapos retek, pink levelű China rose retek, sango retek és mustár kerül.
Egyre többen vásárolnak tőle, a lakosságon kívül üzlethálózatoknak is értékesít. A vendéglátóiparban a szakácsok is előszeretettel használják a mikrozöldjeit. 2020-ban átlagosan 220 kilogrammot értékesített hetenként.
A termelő fontosnak tartja a munka és a magánélet egyensúlyát, mindenki részmunkaidőben dolgozik nála. Tapasztalata szerint így nagyobb kedvvel állnak be nap mint nap az emberek a munkába. A dolgozók kiválasztásánál azonban szigorú. Akik borúlátóak és túl sokat panaszkodnak, azoknak nincs helyük az üzemben, mondja. Ezzel igyekszik védeni a munkahelyi légkört. Tom de Windt terveiben szerepel, hogy két év múlva már saját üvegházban, nagyobb felületen tudja termeszteni a mikrozöldeket.
Fordította, összeállította:
Óváryné Fabók Krisztina
