0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. július 23.

A tó, melyet milliárdnyi élőlény fest rózsaszínre – Laguna Rosa

Spanyolország délkeleti partvidékén található a rózsaszín vizű Laguna Rosa. Különleges színét mikroszkopikus élőlényeknek, rendkívüli sótartalmának és egy egyedülálló ökoszisztémának köszönheti

Darwin már 140 éve tudta: földigiliszta nélkül nincs egészséges talaj

Charles Darwin utolsó tudományos könyvét a földigilisztákról írta. Már a 19. században felismerte, hogy ezek az apró állatok a termőtalaj legfontosabb építői. Napjainkban a klímaváltozás miatt ismét a figyelem középpontjába kerültek.

Közelebb került a megvalósításhoz a gigantikus lazacfarm

Az Európai Unió legnagyobb szárazföldi lazacfarmjának megépítésére vonatkozó tervek Délnyugat-Franciaországban egy lépéssel közelebb kerültek a megvalósuláshoz, miután a projekt újabb kedvező döntést kapott a regionális hatóságoktól.

Kikotortuk a közösségimédia-zaj alól a kotorékozás valódi kérdéseit

A kotorékozás betiltását kezdeményező miniszteri javaslat éles vitát váltott ki. Míg az állatvédők történelmi előrelépésként üdvözlik, a vadászok szerint a kérdés jóval összetettebb, természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontokat is érint.

A pisztráng tenyésztése aranybánya lehet, de könnyű elrontani

A pisztráng a világ egyik legértékesebb tenyésztett halfaja, de sikeres nevelése komoly szakmai felkészültséget igényel. A jó vízminőség, az optimális technológia és a jól megválasztott takarmány egyaránt meghatározza a gazdaság jövedelmezőségét.

Évszázados kísérletek nyomán

A Farkasgyepű mellett található Roth Gyula-tanösvény az ország egyik legrégebbi erdészeti kísérleti területét járja be.

Természet és termelékenység kéz a kézben

Egy új, természetbarát mezőgazdasági formát, az agriwilding-ot vizsgáltak belga kutatók. Egy 15 éve működő két hektáros területen döbbenetes felfedezést tettek: még a természetvédelmi területeknél is nagyobb fajgazdagságot találtak.

Egy új majomfajt találtak Afrika mélyén

A Kongói Demokratikus Köztársaság esőerdeiben a tudósok egy korábban ismeretlen afrikai majomfajt azonosítottak – ez a modern főemlőskutatás egyik legritkább felfedezése.

A kínai Zöld Nagy Fal

Kína fél évszázada építi a „Zöld Nagy Falat”, amelynek köszönhetően sikerült visszaszorítani a terjeszkedő sivatagot, de a szakértők szerint a siker megőrzése továbbra is komoly kihívás.

Valóban jobb a szúnyogok ellen a biológiai védekezés?

Miért is fontos, hogy Gajdos László élő környezetért felelős miniszter bejelentette: a hazai elavult, kémiai úton történő szúnyoggyérítés helyett biológiai gyérítésre áll át az ország?

Kelet-magyarországi Agrárfórum 2026

„Virentis Hajdonicalium” = a virágzó Hajdúság

Vadon is terjed a csavarlégy

A szakértők szerint nem önmagában a csavarlégy jelenti a legnagyobb veszélyt Észak-Amerikában, hanem az, hogy az illegális állatmozgatás és a vadállomány fertőződése egyre nehezebbé teszi a parazita visszaszorítását.

Tehenek segítik a lepkéket

Ragyogó narancssárga szárnyaival és fekete mintázatával az ezüstös gyöngyházlepke egykor Wales és Anglia-szerte elterjedt volt. Mára azonban ez az egyik legritkább brit lepkefaj: állománya 1970 óta 62%-kal csökkent.

Halálos kimenetelű betegség terjedhet a kiskertekben

Jelentősen megnövekedett az utóbbi években a halálos humán alveoláris echinococcosis parazitás fertőző betegség előfordulása Európában. A kórt egy galandféregfaj okozza, aminek elsődleges terjesztői a rágcsálók és azokat fogyasztók ragadozók.

Már 49 ezer fajt fenyeget a kihalás veszélye

Az IUCN friss Vörös Listája szerint tovább nőtt a veszélyeztetett fajok száma. A jelentés a mélytengeri bányászat, az élőhelyek átalakítása és az inváziós fajok hatásaira is figyelmeztet.

Egy apró, csúcsra törő emlős cáfolta meg a tudományt

Az Andokban, 7000 méteres tengerszint feletti magasságban él egy apró egér, mely miatt a tudósok kénytelenek újragondolni a földi élet határait.

A Molnár-szikla szerelmi tragédiája

A Bükk-hegység keleti kapujánál meredek, sziklás hegyoldalak között tör ki a Szinva-patak, mielőtt elérné Miskolc városát, és a Sajóval egyesülve küldené vizét a távoli világba.

Lisztes kis méregzsákra irányul a figyelem

A Vadonleső Program szakmai közössége egy hamisítatlan, agilis, éjszakai ragadozót választott az Év Emlősének. Avatatlan szemek akár összekeverhetik a nyesttel, esetleg a házi görénnyel.

Ritka mérgesgyíkfajt sikerült fogságban szaporítani

A guatemalai természetvédőknek a világ egyik legveszélyeztetettebb gyíkfaját, a mexikói viperagyík egyik alfaját sikerült szaporítaniuk fogságban.

A korallzátonyoktól a Földközi-tengerig

Egy új tudományos modell előre jelzi, mely vörös-tengeri halfajok jelenhetnek meg legközelebb a Földközi-tengerben. Az eredmények segíthetnek időben felismerni az inváziós fajokat, és felkészülni az általuk okozott ökológiai változásokra.

Az alkalmazkodás ára: elviselik a sósabb vizet, de a betegségeket már nem

Generációkon át egy kis észak-amerikai békafaj képes volt alkalmazkodni az egyre sósabbá váló környezethez. A Missouri Egyetem új kutatása azonban arra utal, hogy ez az alkalmazkodás váratlan áldozattal járt.

Pálmaliliom invázió: mexikói hangulat a Kiskunságban

A kiskunsági homokbuckák között járva különös látvány fogadja a természetjárót: az őshonos árvalányhaj és a borókások szomszédságában húsos kaktusztelepek és pálmaliliomok tarkítják a pusztát. Növényinvázió emberi felelőtlenségből?