Back to top

Melyik a legjobb pásztorkutya?

Ahol sok a nagytestű ragadozó, ott létfontosságú, milyen pásztorkutya őrzi a nyájat. Amíg nálunk még csak visszatérőben vannak ezek a vadállatok, Amerika egyes államaiban farkasok, medvék és sakálok is megtámadhatják a háziállatokat. A tudósok európai és ázsiai kutyafajták hatékonyságát vizsgálták négy amerikai államban.

Olyan nagytestű pásztorkutyát kerestek, melyeket évszázadok alatt tenyésztettek ki Európában és Ázsiában. Ezek a fajták jellemzően jó természetűek a juhok és a gyerekek mellett, azonban agresszívan lépnek fel a fenyegető ragadozókkal szemben. A kérdés az volt, hogy viselkednek ősi ellenségeikkel, a farkasokkal, medvékkel, sakálokkal szemben egy új kontinensen.

Akhbash kutya
Akhbash kutya
Amerikában hagyományosan a pireneusi pásztorkutyát, az akhbasht, az abbruzzói juhászkutyát és a világosbarna anatóliai juhászkutyát alkalmazzák a nyájak őrzésére.

Azonban az 1990-es években a farkasok visszatelepítése miatt felmerül a kérdés, hogy ezek a fajták megállják-e még a helyüket.

Idahóba 1995-ben tértek vissza a farkasok. A Mezőgazdasági Minisztérium Vadgazdálkodási Osztálya szerint tavaly 50 őrkutyát öltek meg, és közel 40-et megsebesítettek. A szövetségi tisztviselők 2017-ben 56-ot lőttek ki a ragadozók közül.

A mostani tanulmányhoz kiválasztott fajták: a Cao de Gado Transmontano egy nagytestű, de karcsú és agilis fajta Portugália hegyvidéki régiójából; a karakachan egy bolgár pásztorkutya, Bulgária hegyi nomád pásztorai tenyésztették ki; a harmadik fajta a török kangal, mely igen erőteljes őrző-védő ösztönökkel bír. Mindhárom fajta farkas méretű, 64 kilogrammot is nyomhatnak.

A török kangal kutya
A török kangal kutya

A tanulmány keretében közel 120 kiskutyát importáltak ezekből a fajtákból, és Idahóban, Montanában, Wyomingban, Washingtonban és Oregonban „vetették” be őket 65 juhnyáj őrzésére, ahol négy évig voltak szolgálatban. Az GPS jeladók, kamerák és a jegyzetek kiértékelése még folyamatban van, várhatóan több cikk is készül ezzel kapcsolatban az év folyamán.

A tanulmány azt találta, hogy a farkasok elhagyták a területet, amikor a juhnyájak, kutyák és pásztorok megérkeztek. A hiányukban azonban egy kisebb testű ragadozó, a sakál jelent meg – mondta Julie Young, egy Utah-beli kutató biológus az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Vadvilági Kutató Központjából.

A kutatásban részt vevő kutyák közül nem mindegyik volt sikeres. Jill Swannack állatorvos, a Washington Állam Juhtenyésztők Egyesületének elnöke, a farmján 800 birkát tart Washington állam keleti részén. Ő három karakachant kapott.

„Amikor hazajöttünk, mellettünk szerettek lenni” mondta el „Nem igazán kötődtek a juhokhoz.”

Anatóliai juhászkutya
Anatóliai juhászkutya
Azt is hozzátette, hogy a kutyák 32-36 kilósak voltak. Az egyik egy fiatal családhoz került, ahol szívesen játszik a gyerekekkel, de a ház körül élő birkákat is megvédi a sakáloktól. Swannack farmján az anatóliai juhászkutya vált be legjobban, bár 2014-ben egyet megöltek a farkasok.

„Az év nagyrészében remekül végzik a dolgukat az őrkutyák” mondta Suzanne Stone a Vadvilág Őrzői nevű nonprofit szervezet tagja, hozzátéve, hogy az egyetlen kivétel a tavasz. Ilyenkor ugyanis a farkasok a vackot őrzik, ahol a kölykeik vannak.

Az importált őrkutyák példányonként körülbelül 500 dollárba kerültek (kb. 3,7 millió forint), beleértve a szállítást is – mondta Young. Amikor megérkeztek, csak pár hónaposak voltak még. A tanulmány alatt egyetlen állatot vesztettek el, de nem a farkasok miatt. A nyáj éppen egy úton kelt át, amikor a kutyát elütötte egy jármű.

Elmondta azt is, hogy a karakachanok nagyon éberek, a kangalok szeretnek felfedezni, amíg a Cao de Gado Transmontanos jobban felismeri a veszélyforrásokat. Végső soron tehát a juhtenyésztők abból profitálhatnak a legjobban, hogyha több kutyafajtát is alkalmaznak egyszerre, így lesz, amelyik a nyáj közelében marad, míg a többi a környéken járőrözik.

Érdekességként megemlítette, hogy elsődlegesen az adatokból az is megmutatkozik, hogy azok a kutyák, melyek szoros kapcsolatba kerültek a gazdáikkal, jobban teljesítettek.

Természetesen ennél közelebb is találhatunk jó képességű pásztorkutyákat a nyáj őrzésére.

Forrás: 
apnews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Farsangot rendez a hétévégén a fővárosi állatkert

Változatos programokkal, egyebek mellett látványetetésekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, kézműveskedéssel várja látogatóit a Fővárosi Állat- és Növénykert a hétvégén, a Mackófarsang című rendezvényen - tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

Hol tart a magyar kutyatenyésztés világviszonylatban?

Egyes kutyafajtákkal nagyon jól állunk a képzeletbeli világranglistán, és annak a két magyar kutyafajtánknak, melyek világfajtának számítanak (fekete puli, rövidszőrű magyar vizsla) is biztos tenyésztői bázisa van nálunk, az anyaországban, ám profizmusra kell törekedni ezután is, mert vannak trónkövetelők...

A természetvédők felháborodtak, amiért három ország a farkasok vesztét akarja

Finnország csatlakozik Svédországhoz és Norvégiához, hogy felmérjék a téli farkasállományt, de eközben a természetvédelmi csoportok az Európai Unióhoz segítségét kérik, hogy lépjen fel a farkasok lemészárlása ellen.

Kezdődik az erdei fülesbaglyok országos felmérése

Egyéni megfigyelők, családok, óvodák és általános iskolák részvételére is számítva országos felmérést szervez az erdei fülesbaglyok telelőhelyeiről január 28-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.