Back to top

Melyik a legjobb pásztorkutya?

Ahol sok a nagytestű ragadozó, ott létfontosságú, milyen pásztorkutya őrzi a nyájat. Amíg nálunk még csak visszatérőben vannak ezek a vadállatok, Amerika egyes államaiban farkasok, medvék és sakálok is megtámadhatják a háziállatokat. A tudósok európai és ázsiai kutyafajták hatékonyságát vizsgálták négy amerikai államban.

Olyan nagytestű pásztorkutyát kerestek, melyeket évszázadok alatt tenyésztettek ki Európában és Ázsiában. Ezek a fajták jellemzően jó természetűek a juhok és a gyerekek mellett, azonban agresszívan lépnek fel a fenyegető ragadozókkal szemben. A kérdés az volt, hogy viselkednek ősi ellenségeikkel, a farkasokkal, medvékkel, sakálokkal szemben egy új kontinensen.

Akhbash kutya
Akhbash kutya
Amerikában hagyományosan a pireneusi pásztorkutyát, az akhbasht, az abbruzzói juhászkutyát és a világosbarna anatóliai juhászkutyát alkalmazzák a nyájak őrzésére.

Azonban az 1990-es években a farkasok visszatelepítése miatt felmerül a kérdés, hogy ezek a fajták megállják-e még a helyüket.

Idahóba 1995-ben tértek vissza a farkasok. A Mezőgazdasági Minisztérium Vadgazdálkodási Osztálya szerint tavaly 50 őrkutyát öltek meg, és közel 40-et megsebesítettek. A szövetségi tisztviselők 2017-ben 56-ot lőttek ki a ragadozók közül.

A mostani tanulmányhoz kiválasztott fajták: a Cao de Gado Transmontano egy nagytestű, de karcsú és agilis fajta Portugália hegyvidéki régiójából; a karakachan egy bolgár pásztorkutya, Bulgária hegyi nomád pásztorai tenyésztették ki; a harmadik fajta a török kangal, mely igen erőteljes őrző-védő ösztönökkel bír. Mindhárom fajta farkas méretű, 64 kilogrammot is nyomhatnak.

A török kangal kutya
A török kangal kutya

A tanulmány keretében közel 120 kiskutyát importáltak ezekből a fajtákból, és Idahóban, Montanában, Wyomingban, Washingtonban és Oregonban „vetették” be őket 65 juhnyáj őrzésére, ahol négy évig voltak szolgálatban. Az GPS jeladók, kamerák és a jegyzetek kiértékelése még folyamatban van, várhatóan több cikk is készül ezzel kapcsolatban az év folyamán.

A tanulmány azt találta, hogy a farkasok elhagyták a területet, amikor a juhnyájak, kutyák és pásztorok megérkeztek. A hiányukban azonban egy kisebb testű ragadozó, a sakál jelent meg – mondta Julie Young, egy Utah-beli kutató biológus az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Vadvilági Kutató Központjából.

A kutatásban részt vevő kutyák közül nem mindegyik volt sikeres. Jill Swannack állatorvos, a Washington Állam Juhtenyésztők Egyesületének elnöke, a farmján 800 birkát tart Washington állam keleti részén. Ő három karakachant kapott.

„Amikor hazajöttünk, mellettünk szerettek lenni” mondta el „Nem igazán kötődtek a juhokhoz.”

Anatóliai juhászkutya
Anatóliai juhászkutya
Azt is hozzátette, hogy a kutyák 32-36 kilósak voltak. Az egyik egy fiatal családhoz került, ahol szívesen játszik a gyerekekkel, de a ház körül élő birkákat is megvédi a sakáloktól. Swannack farmján az anatóliai juhászkutya vált be legjobban, bár 2014-ben egyet megöltek a farkasok.

„Az év nagyrészében remekül végzik a dolgukat az őrkutyák” mondta Suzanne Stone a Vadvilág Őrzői nevű nonprofit szervezet tagja, hozzátéve, hogy az egyetlen kivétel a tavasz. Ilyenkor ugyanis a farkasok a vackot őrzik, ahol a kölykeik vannak.

Az importált őrkutyák példányonként körülbelül 500 dollárba kerültek (kb. 3,7 millió forint), beleértve a szállítást is – mondta Young. Amikor megérkeztek, csak pár hónaposak voltak még. A tanulmány alatt egyetlen állatot vesztettek el, de nem a farkasok miatt. A nyáj éppen egy úton kelt át, amikor a kutyát elütötte egy jármű.

Elmondta azt is, hogy a karakachanok nagyon éberek, a kangalok szeretnek felfedezni, amíg a Cao de Gado Transmontanos jobban felismeri a veszélyforrásokat. Végső soron tehát a juhtenyésztők abból profitálhatnak a legjobban, hogyha több kutyafajtát is alkalmaznak egyszerre, így lesz, amelyik a nyáj közelében marad, míg a többi a környéken járőrözik.

Érdekességként megemlítette, hogy elsődlegesen az adatokból az is megmutatkozik, hogy azok a kutyák, melyek szoros kapcsolatba kerültek a gazdáikkal, jobban teljesítettek.

Természetesen ennél közelebb is találhatunk jó képességű pásztorkutyákat a nyáj őrzésére.

Forrás: 
apnews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nevelés és szórakoztatás

A Budakeszi Vadasparkba látogatók négy, tematikájukban eltérő tanösvényen haladhatnak végig, ám valamennyiükben közös, hogy a játszva tanítás módszerével ismerkedhetnek meg a gyermekek a hazai erdők állat- és növényvilágával, valamint az emberrel egyidős tevékenységgel, a vadászattal.

Porták éke, vadászok álomtrófeája: a gyémántfácán

Az utóbbi években tapasztalható, hogy egyre többen kezdenek el díszfácánokat tartani portáikon. Vannak, akik ezt pusztán hobbiból teszik, mások gazdasági megfontolásból is, hiszen a szépen kiszínesedett kakasokat jó pénzért lehet értékesíteni vadásztatás céljára. A fenséges megjelenésű gyémántfácán különösen keresett.

Viselkedjünk felelősen a természetben!

Országos jelenséggé vált, hogy a jó idő beköszöntével egyre többen pihennek a szabadban, miután a koronavírus-járvány miatt a közösségi terek látogatása korlátozott vagy nem lehetséges. A kirándulóknak azonban tudniuk kell: ha nem viselkednek a természetben felelősen, veszélyeztetik annak élővilágát, a vadállományt, az okszerű és tervszerű vadgazdálkodást!

Farkasok különböző színekben

Földünk északi féltekén a népek mitológiájában az állatok közül a farkasnak jutott a legnagyobb szerep. Gondoljunk csak bele, például az ősmagyarok mennyire tisztelhették ezt az állatot, ha még nevét sem volt szabad kimondani, csak utalhattak rá: egy farkas állat. A szürkefarkas hazai állatkertjeinkben is az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő faj.

Sok a kérdőjel a sakál megjelenése és a nagyvadszaporulat dinamikája között

Több publikáció is felhívta a figyelmet az aranysakál intenzív elszaporodásának problémájára, erről már mi is több ízben írtunk, azonban az aranysakál-helyzet évről-évre számottevően átírhatja az éves vadgazdálkodási terveket, ezért továbbra is prioritást kell élveznie a témának.

Körforgás az állatkertben

A fenntarthatóság jegyében biogáz üzemet építenek a Poznań-i állatkertben, amely lehetővé teszi a naponta keletkező több tonna hulladék újrahasznosítását.

Most figyeljük meg háziludunk ősét!

Bár még a koronavírus-járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések sokunk mindennapjait megnehezítik, mégis tervezgetjük, merre fogunk utazni a kényszerhelyzet megszűntével. Sokan a hazai vadvilág megfigyelését tartják fontosnak, ezért tervezik, hogy a Velencei-tóra, a Hortobágyra vagy éppen Biharugrára utaznak majd, hogy az ottani páratlan természeti gazdagságban gyönyörködjenek.

A récefélék ma élő őse(?)

A víziszárnyasok, vagy mai hivatalos nevükön récefélék elnevezése meglehetősen különböző madárfajok csoportját jelöli, ahová a récék, a hattyúk és a libák tartoznak. Mivel több fajukat is háziasította az ember, úgy tűnik, jól ismerjük őket. Vagy mégsem? Ma már természetesnek vesszük, hogy hússal, zsírral, tojással, sőt kiváló puha tollal is ellátnak minket a háziludak, házikacsák százmilliói.

Alkalmazkodtak a szokatlan helyzethez

Az új koronavírus miatt kihirdetett vészhelyzeti rendelkezések az állami erdőgazdaságokat is új helyzet elé állította. Négy állami erdőgazdaság vezérigazgatóját arról kérdeztünk, kellő fegyelmezettséggel fogadtuk-e a korlátozásokat, Eddigi tapasztalataik a május 4-től bevezetett enyhítések ellenére tanulságosak.

Mintegy 16 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon

Több mint 4 millió rágcsálót pusztított el az a mintegy 16 ezer erdei fülesbagoly, amely a felmérések szerint Magyarországon telelt – tájékoztatott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).