Az európai átlag a vizsgált időszakban 3,7 százalékon állt. A magyar eredmény az európai rangsor második helyét jelenti, ennél dinamikusabban mindössze Törökország bővült, állapítja meg a Nielsen „Growth Reporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.
Folyamatosan emelkedik a hazai kiskereskedelem lendülete: A mennyiségi eladás 4,4 százalékkal nőtt a az előző év utolsó negyedévéhez képest a magyar kiskereskedelemben, míg Európában átlagosan ennek mértéke mindössze 0,9 százalék volt. A hazai élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok piacán átlagosan 3,8 százalékos volt az árszínvonal-növekedés hatása negyedéves összehasonlításban. Európában az átlagos egységárak 2,8 százalékkal emelkedtek.
„A húsvéti eladások idén az első negyedévben jelentkező hatása mindenképpen lökést adott a napi fogyasztási termékek piaca növekedésének, ugyanakkor az európai összevetésben is kiugró év eleji adat bizakodásra adhat okot az egész évre vonatkozóan – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. Az élelmiszerpiacon minden csatorna növelni tudta értékesítését, a vegyi áruk körében a hiperek és a szuperek is inkább csak stagnálnak; a piacot továbbra is a diszkontok és a drogériák uralják, kétszámgjegyű növekedéssel.”
Kontinensünk huszonhárom vizsgált országából huszonkettőnél nőtt a kiskereskedelem forgalma, az egyetlen negatív tartományban mozgó ország Svájc volt.
A legnagyobb arányú növekedést, a korábbi negyedévi adatokhoz hasonlóan, ismét Törökországban mérték (+15,6 százalék).
Majd következik Magyarország (+8,3 százalék), Lengyelország (+4,8 százalék),
Görögország (+4,6 százalék) és Csehország (+4,6 százalék). A sereghajtó a már említett Svájc (-0,6 százalék), őt előzi Dánia (+0,6 százalék), Finnország (+0,8 százalék), Franciaország (+1,0 százalék) és Szlovákia (+1,2 százalék).
Így hazánk mellett ők is a top5 legdinamikusabban bővülő piacának számítanak kontinensszerte, miközben Szlovákia erősen lelassult a 2017. negyedik negyedévében mért növekedésről (+7,5 százalék)
Az Európai Unió 28 tagországának GDP-növekedése, miután 2017-ben a vártnál jobb eredményt értek el a tagállamok, 2018 év elejére lelassult. A legutóbbi negyedévben tapasztalt komótosabb gazdasági fejlődés (+0,4 százalék) valamilyen mértékben a zord időjárásnak is tulajdonítható, ugyanakkor ez az adat a több éven átívelő, az Európai Központi Bank által indított monetáris serkentést követő normalizációs korszak kezdetét is jelezheti.
