A tanulmányt még május végén jelentették meg a Science Advances magazinban, és azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a rizs növekedését és tápanyagtartalmát a széndioxid szint növekedése, ami még ennek az évszázadnak a végén várhatóan bekövetkezik.
„A rizs évezredek óta az ázsiai népesség alapélelmiszere, de felfutóban van Afrikában is” nyilatkozta Kristie Ebi, A Washingtoni Egyetem Egészségügyi és Globális Környezetvédelmi Központjának igazgatója (Center for Health & the Global Environment), aki a világ-egészségügyi, környezeti és foglalkoztatási egészségügyi tudományok professzora. „A tápanyagtartalom minőségének csökkenése a rizs esetében több millió anya és gyermek egészségét veszélyezteti.”
A terepi kísérleteket Kínában és Japánban végezték, 18 gyakori rizsfajtával. A rizsföldeken műanyagcsövekből nyolcszög-alakzatokat hoztak létre, amin keresztül a széndioxidot kijuttatták a kísérleti területre. A széndioxid szintjét érzékelőkkel figyelték, és olyan magasra állították be, amilyen várhatóan a 21. század végére jellemző lesz bolygónkon.
Már korábbi tanulmányok is rámutattak, hogy a fehérje, vas és cink tartalom csökkent a rizsben a magasabb széndioxid koncentráció hatására, ezt most megerősítették ebben a kísérletben is. Azt is kimutatták, hogy a B1, B2, B5 és B9 vitaminok szintje is jelentősen visszaesett. Ezek a vitaminok nélkülözhetetlenek a szervezet számára az élelmiszer energiává alakításához.
Az eredményeik alapján az átlagos változások:
- B1 vitamin: 17,1 százalékkal csökkent
- B2 vitamin: 16,6 százalékkal csökkent
- B5 vitamin: 12,7 százalékkal csökkent
- B9 vitamin: 30,3 százalékkal csökkent
- B6 vitamin: nem változott
- Kalcium: nem változott
- E vitamin: egyes fajtáknál növekedett a mennyisége
- Fehérje: 10,3 százalékkal csökkent
- Vas: 8 százalékkal csökkent
- Cink: 5,1 százalékkal csökkent
Ezek a tápanyagtartalom változások a legjobban azokat az országokat fogják érinteni, ahol a táplálék nagyobb hányadát teszi ki a rizs. Körülbelül 600 millió ember – főként Dél-Ázsiában – a napi kalória és fehérjeszükségletének több, mint felét a rizzsel viszi be. A tudósok szerint emiatt a tápanyagtartalom változás miatt a betegségek hangsúlyosabbak lesznek, illetve befolyásolni fogja a gyerekkori fejlődést is. Hozzátették azt is, hogy az alultápláltság súlyosbíthatja a hasmenéses betegségeket és a maláriafertőzést is.
„Az emberek szerint a széndioxid a növények tápláléka – és az is. Azonban a növények válasza a hirtelen megnövekedett tápanyagmennyiségre befolyásolja az emberi egészséget is, kezdve a tápanyaghiánytól, az etnofarmakológián át (az egyes népek gyógynövényhasználatát vizsgáló tudomány), egészen a szezonális pollenallergiáig – mindezt olyan módon, amit még nem értünk” mondta el a tanulmány segéd-szerzője, Lewis Ziska, növényélettani kutató az Alkalmazkodó Növénytermesztési Rendszerek Laboratóriumában, az USA Mezőgazdasági Minisztériumánál.
Ehhez az agronómusok, járványügyi szakértők, táplálkozási szakemberek, és egészségügyi szolgáltatók összefogására van szükség.
Olyan lehetőségeket is kutatni kell, amellyel csökkenthető vagy megszüntethető ez a kockázat. Ideértve például azt, hogy a hagyományos vagy génmódosítási eljárásokkal tápanyagban gazdagabb rizst nemesítenek ki, vagy hogy a tápanyagtartalmat műtrágyákkal, betakarítás utáni dúsítással növelnék.
