Back to top

Miből készül a legjobb steak? Nem marhahúsból

„Valami mást akartunk. Semmi fantasztikusat vagy rendkívülit, egyszerűen csak valami mást” – így kezdődik a bemutatkozás a vissi emufarm honlapján, és ezt emelte ki Sztankó Bernadett üzemvezető is, amikor arról kérdeztem, hogy honnan jött az óriási futómadarak ötlete. Mint fogalmazott, a százhetvenedik szarvasmarhatartó-telep helyett valami igazán eredetit szerettek volna kezdeni a kárpótlásként visszakapott földekkel a Bodrogzugban.

Fotó: Kántor Mia

Bellemu márkanéven kínálta a jobbnál jobb emuhús-termékeket Németh és Futás Kft. az OMÉK kistermelői piacán,

ez volt az első magyarországi bemutatkozásuk, és a várakozásaikon felüli sikerükről mindennél többet elmond,

hogy a kiállítás utolsó napján már sem névjegykártyával, sem emusonkával nem tudtak szolgálni az érdeklődőknek. Volt viszont egy csomóféle kolbász és szalámi, csípősek és csemegék, az egyik tiszta emuhúsból, a másik mangalica-emu vegyes alapanyagból, a harmadikat szarvasgombával dobták fel…

Sztankó Bernadett: Az emunak a mi kontinensünkön nincsenek honos betegségei
Fotó: Kántor Mia
A kóstolók le voltak nyűgözve, de hogy mihez hasonlít legjobban az emuhús íze, abban nem volt egységes a véleményük. Van, aki a pulykához hasonlította, más a vadhúshoz. Aki evett már struccot, az felfedezte a hasonlóságot, Sztankó Bernadett szerint ők álltak a legközelebb az igazsághoz. Szerinte

karakteres, vadas ízvilága van az emunak, a pulykához nem sok a köze.

Emuból lehet egyébként a legjobb steaket készíteni, árulta el. Ezt Angliában és Németországban jól tudják már, ezért a steakhús-alapanyagot régóta oda exportálják a vissi emufarmról. Kiváló a beltartalma, szinte minden paraméterét tekintve felülmúlja a marhát, sertést, pulykát. Ami pedig a steakből kimarad, abból tökéletesen lehet füstölt árut, töltelékárut készíteni, és ezek nagyon jól mennek a hazai piacokon. De az OMÉK-on már sikerült étteremláncos, szállodaláncos kapcsolatokra is szert tenni.

Fotó: Kántor Mia

Mindehhez pedig mintegy ezer emuja van a vállalkozásnak Vissen, a Bodrogközben. Ebből 400 a törzsállomány, az általuk rakott tojásokat helyben keltetik, majd 500-600 darabos vágóállat-állományuk keletkezik évente. Ehhez az idén év elején nyílt meg a húsfeldolgozó kisüzemük, ahol a saját állataikat tudják darabolni, csomagolni, hűtve tárolni.

Kiváló a beltartalma, szinte minden paraméterét tekintve felülmúlja a marhát, sertést, pulykát
Fotó: Kántor Mia
A non plus ultra pedig, hogy mivel az emu Ausztráliából származik, a kontinensen nincsenek honos betegségei. Természetesen ettől függetlenül az emufarmot is felügyeli állatorvos, de

nem kell számolni azzal az állandó, strukturált oltásrendszerrel, amivel a csirkénél vagy más állatnál.

És mint legutóbb kiderült, ez a pompás állat még a madárinfluenzára sem érzékeny.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kitiltották a nőt az országból a bőröndjében találtak miatt

Az ázsiai térségben rohamos ütemben terjedő afrikai sertéspestis Ausztráliában is érezteti hatását: a szigorú biztonsági óvintézkedések okán megtagadták a belépést az országba egy nőtől, aki bőröndjében nyers sertéshússal érkezett a sidney-i repülőtérre.

Menő "Máltai Szeretetszolgálatos" táska a Spar-nál

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában készülő vászontáskákat értékesítenek mostantól az INTERSPAR hálózatában. Az eladások a hátrányos helyzetű település varróüzemében dolgozó lányokat és édesanyákat segítik, miközben környezetbarát alternatívát nyújtanak a bevásárlás során.

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben, egyre szítva azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a gyengülő belső kereslet hatásait nyögő feldolgozóipar lassulása tovább fékezi a világ második legnagyobb gazdaságának növekedését.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget és pazarlást

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és pazarlást kell mérsékelni, amellyel ráadásul a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodáshoz is hozzájárulunk - hangsúlyozta Zsigó Róbert Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Világ Élelmezés Biztonsági Bizottság 46. ülésén Rómában.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.