Back to top

Előzzük meg a moníliát

A moníliás betegség kórokozója olyan gomba, amely a gyümölcsfák virágait, hajtásait, vesszőit, a termőnyársakat, valamint a gyümölcsöket fertőzi. A monília az összes gyümölcsfán előfordul és évi rendszerességgel okoz problémát a házikertekben. A veszélyes gombabetegség főleg nedves, csapadékos évjáratokban gyakori.

A Monilinia nemzetséghez tartozó fajok közül az almatermésűeken és a csonthéjasokon a Monilinia fructigena, a csonthéjasokon a M. laxa, a birsen a M. linhartiana fordul elő. A M. fructigena csak a fejlett, érő gyümölcsökön jelenik meg és gyümölcsrothadást okoz. Gazdanövénye még a héjasok közül a mogyoró, valamint elvétve a szőlőn és a fügén is megfigyelhető. A Monilinia laxa virágpusztulást és gyümölcsrothadást is okoz.

Mumifikálódott gyümölcs
A fertőzés következtében a gyümölcsök legnagyobb része lehullik vagy összeaszalódva „múmiaként” a fán marad.

Az alma moníliája (M. fructigena) az alma egyik legismertebb, főleg gyümölcsrothadást okozó betegsége. Tipikus sebparazita, éppen ezért előfordulása ott nagyobb, ahol a sodrómolyok és az almamoly károsít, de jégeső után is súlyos fertőzést okozhat, ha nem védekezünk időben.

A betegség jellegzetes tünetei a gyümölcsön a seb körül egyre nagyobbodó, barna, rothadó foltok, amelyek végül az egész gyümölcsre kiterjednek. A rothadó foltokon később körkörösen 2-3 mm átmérőjű, okkersárga párnák jelennek meg. A gyümölcs a földre hullva, vagy a fán maradva mumifikálódik és fertőzési forrásként szolgál a következő évben. A földre hullott gyümölcs talajjal érintkező része elfeketedik.

A tárolóban a betegség tipikus tünete a „fekete alma”, amikor a beteg gyümölcs felszíne megfeketedik, rajta a penészpárnák nem vagy csak később jelennek meg. Az ilyen alma szárazrothadást szenved, végül összeaszalódik.

A beteg gyümölcsöket szedjük össze és semmisítsük meg, forgassuk jó mélyen a talajba. A fán maradt mumifikálódott gyümölcsöt pedig távolítsuk el.

A kémiai védekezés alapja a gyümölcsmolyok elleni rendszeres védekezés. Nyár folyamán az almavarasodás ellen alkalmazott készítmények elegendő védelmet nyújtanak monília ellen is. Házikertekben régebben bordóileves záró permetezéssel mérsékelték a tárolási rothadást.

A birsen két Monilinia faj fordul elő. Ezek közül az egyik, a M. fructigena, amely az almatermésűeken – így a birsen is – a kifejlett gyümölcsök rothadását okozza. A másik a M. linhartiana, ami egyben a birs legveszedelmesebb kórokozója, mivel tavasszal a hajtáscsúcsot károsítja és a fiatal gyümölcsök hullását idézi elő.

A gyümölcsmúmiákban, fertőzött ágrészeken áttelelő gombaképletek már a virágzáskor károsítanak.

A fertőzés következtében tavasszal a hajtáscsúcson lévő virág alatti leveleken a levélalaptól kiinduló és a levél csúcsa felé gyorsan terjedő vörösbarna elhalás következik be. A levelek később elszáradnak és a fán lombhullásig csüngve maradnak. Ez a kórokozó csak a birsen fordul elő. A téli, kora tavaszi védekezéseken túl – amikor a fertőzött részeket eltávolítjuk, elégetjük – ha virágzáskor esős, ködös az idő, a termést csak kémiai védekezéssel menthetjük meg.

A körte moníliás betegsége
A körte moníliás betegségét okozó gomba sebparazita, de ha a gyümölcsök összeérnek, a kórokozó seb nélkül, a kutikula (bőrszövet) feloldásával, vagy a gázcserenyílásokon keresztül is átjuthat a betegből az egészséges gyümölcsbe és gyümölcsrothadást okoz.

A fertőzés nyomán a seb körül egyre nagyobbodó, barna, rothadó folt keletkezik, amely végül az egész gyümölcsre kiterjed. A rothadó folton körkörösen okkersárga, 2-3 mm átmérőjű exogén sztrómák (párnák) alakulnak ki. A gyümölcskocsány elbarnul, a fertőzött gyümölcsök legtöbbször lehullanak, ritkán a fán maradnak, ahol álszkleróciummá aszalódnak. Tavasszal a mumifikálódott gyümölcsökön képződő konídiumok fertőznek újra. A tárolás alatt is károkat okozhat a gomba.

Sikeres védekezés csak az agrotechnikai (pl. beteg gyümölcsök összegyűjtése és megsemmisítése) és a kémiai védekezés együttes alkalmazásával lehetséges.

Permetezésre használhatók a ventúriás varasodás elleni készítmények. Közvetett védekezés, ha a rágó kártevőket (pl. körtemoly, almamoly) irtjuk a gyümölcsösben, így mérsékelve a sebzések kialakulását.
A szüret előtti növényvédelmet a körte esetében megnehezíti a fajták jelentősen eltérő érési ideje. A permetezéseknél vegyük figyelembe az egyes készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási idejét, amit táblázatunkban is föltüntettünk.

A csonthéjasok moníliás betegsége leggyakrabban a meggyet és a kajszibarackot támadja meg. A termésrothadás minden csonthéjas fajnál megfigyelhető. 

A cseresznye és a meggy moníliás betegsége egyike a

A cseresznye moníliája
legrégebben ismerteknek.
A cseresznyén két Monilinia faj, a M. fructigena és M. laxa fordul elő, amelyek elsősorban gyümölcsrothadást okoznak. A meggyen M. laxa a jelentős, amely virágpusztulást és gyümölcsrothadást idéz elő. Virágpusztulásra akkor kell számítani, ha a virágzáskor az időjárás ködös vagy csapadékos. Gyümölcsrothadás elsősorban gyümölcsrepedés és/vagy jégverés nyomán jelentkezik. Hatásos gombaölő szerekkel a meggy moníliás virágpusztulása kivédhető.

A kajszi moníliás betegsége akkor a legveszélyesebb, ha a virágot fertőzi. A kajszin két Monilinia faj fordul elő. A M. laxa virág-, hajtás- és terméspusztulást is okoz. Jelentősége az utóbbi években nőtt, különösen a virág- és hajtáskártétele miatt.

A kórokozó három fejlődési állapotban fertőzi a fákat.

A virágzás idején a virágok fertőződhetnek, ekkor a sziromlevelek, de sok esetben a virágkocsány is elbarnul, elhal. Sziromhullás után a hajtástünet válik szembetűnővé. A fertőzés következtében a hajtást barna folt öleli körül, majd a hajtás lankad és elszárad. A termőnyársak is pusztulnak, mézgakiválás figyelhető meg. A termésen folyamatosan növő barnarothadás látható, amely az egész gyümölcsre is kiterjedhet. A M. fructigena csak a gyümölcsrothadást okoz. A beteg felületen elszórtan, nagyobb (2-3 mm-es), okkersárga penészpárnák jelennek meg.

A fertőzési források egyrészt a gyümölcsmúmiákon, másrészt a beteg hajtásokon, ágakon keletkező rákos sebeken képződő szaporítóképletek (konídiumok), amelyek tavasszal széllel, esőcseppekkel a virágra kerülnek.

Később a gyümölcsökbe sérüléseken (pl. jégverés, homokverés, kártevők kártétele) át jutnak be.

Az új fajták érzékenyebbek a fertőzésre. Gyümölcsmolyok okozta sebzéseken, mechanikai sérüléseken keresztül a lédúsabb fajtákban erősebben károsít a monília, azokon a vánkospenészek gyorsan megjelennek.

A M. laxa kártétele miatt elpusztult hajtások, ágak metszéssel való eltávolítása, megsemmisítése hasznos, új feladat a kajsziültetvényekben, de a kórokozó ellen intenzív kémiai védelem is szükséges. A tél végi lemosó permetezést követően a virágfertőzés megakadályozására a virágzás kezdetén és végén is kell permetezni. A hajtásfertőzés leküzdésére pedig a sziromhullás után, a hajtásfejlődés időszakában 10 naponként legalább két alkalommal kell védekezni. A gyümölcsfertőzést közvetett módon is meg tudjuk fékezni a gyümölcsmolyok elleni hatékony védekezéssel.

Moníliás szilva
A szilva moníliás betegsége a szilván rendszeresen előfordul, és a kórokozó nálunk csak gyümölcsrothadást okoz. A szilva gyümölcsén mindkét Monilinia faj károsíthat külön-külön, vagy akár egymás mellett is. A fertőzött gyümölcsök lehullnak vagy a fán maradva mumifikálódnak, belsejüket a gomba micéliuma teljesen átszövi.

A kórokozók sebzéseken keresztül, elsősorban a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly berágása helyén jutnak be a gyümölcsbe.

Gyümölcsérés idején a kórokozók a csoportban elhelyezkedő (túl sűrű, egymást érő) gyümölcsökbe az érintkezési felületeken seb nélkül jutnak tovább. A betegség leküzdésére elsősorban a kártevő rovarok elleni védekezés javasolható.

 

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

A hobbi virágvetőmagokat vizsgált a Nébih

Számos hibát feltárt a Nébih tavaszi hobbi virágvetőmag ellenőrzés-sorozata. Az 50 megvizsgált vetőmagtétel közül 11-gyel volt probléma, többek között 6 tétel csírázóképességével, egynek pedig a tisztaságával voltak gondok. A nem megfelelő csírázóképesség miatt két kis- és középvállalkozással szemben figyelmeztetést, míg két áruházlánc esetében minőségvédelmi bírságot szabott ki a hatóság.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kevesebb szőlő, alacsony árak Szlovákiában

Szlovákiában az idén nagyjából két héttel később kezdődött a szőlőszüret, mint például 1 évvel ezelőtt. Az előzetes becslések szerint 15 százalékkal gyengébb termés várható.

Vitaminbomba élesztő, nem csak pékeknek

Élesztőt nem csak akkor érdemes otthon tartani, ha sütni szeretnék valamit, hanem mindig. Ha minden nap csipegetünk kicsit belőle, megtapasztaljuk, hogy igazi vitaminbomba és még szépít is.

Veszélyben a banán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, hogy segítse a latin-amerikai és karibi országok termelőit megküzdeni a banánültetvényeket pusztító fuzáriumos betegséggel. A köznapi néven Panama-betegségnek hívott kórt augusztus elején azonosították Kolumbiában, ahol a banántermelés sok millió ember egyetlen megélhetési forrása.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Körbeutazza Európát egy üvegház

Európában biztonságosan, fenntarthatóan, a környezetet tiszteletben tartva, és nyomon követhetően termesztik a zöldséget – így szól az üzenet, és bár nem folytatódik azzal, hogy „nem úgy, mint…”, mégis mintha benne lenne a mondatban, hogy mindenki gondolja tovább tetszése szerint.

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.