Back to top

Előzzük meg a moníliát

A moníliás betegség kórokozója olyan gomba, amely a gyümölcsfák virágait, hajtásait, vesszőit, a termőnyársakat, valamint a gyümölcsöket fertőzi. A monília az összes gyümölcsfán előfordul és évi rendszerességgel okoz problémát a házikertekben. A veszélyes gombabetegség főleg nedves, csapadékos évjáratokban gyakori.

A Monilinia nemzetséghez tartozó fajok közül az almatermésűeken és a csonthéjasokon a Monilinia fructigena, a csonthéjasokon a M. laxa, a birsen a M. linhartiana fordul elő. A M. fructigena csak a fejlett, érő gyümölcsökön jelenik meg és gyümölcsrothadást okoz. Gazdanövénye még a héjasok közül a mogyoró, valamint elvétve a szőlőn és a fügén is megfigyelhető. A Monilinia laxa virágpusztulást és gyümölcsrothadást is okoz.

Mumifikálódott gyümölcs
A fertőzés következtében a gyümölcsök legnagyobb része lehullik vagy összeaszalódva „múmiaként” a fán marad.

Az alma moníliája (M. fructigena) az alma egyik legismertebb, főleg gyümölcsrothadást okozó betegsége. Tipikus sebparazita, éppen ezért előfordulása ott nagyobb, ahol a sodrómolyok és az almamoly károsít, de jégeső után is súlyos fertőzést okozhat, ha nem védekezünk időben.

A betegség jellegzetes tünetei a gyümölcsön a seb körül egyre nagyobbodó, barna, rothadó foltok, amelyek végül az egész gyümölcsre kiterjednek. A rothadó foltokon később körkörösen 2-3 mm átmérőjű, okkersárga párnák jelennek meg. A gyümölcs a földre hullva, vagy a fán maradva mumifikálódik és fertőzési forrásként szolgál a következő évben. A földre hullott gyümölcs talajjal érintkező része elfeketedik.

A tárolóban a betegség tipikus tünete a „fekete alma”, amikor a beteg gyümölcs felszíne megfeketedik, rajta a penészpárnák nem vagy csak később jelennek meg. Az ilyen alma szárazrothadást szenved, végül összeaszalódik.

A beteg gyümölcsöket szedjük össze és semmisítsük meg, forgassuk jó mélyen a talajba. A fán maradt mumifikálódott gyümölcsöt pedig távolítsuk el.

A kémiai védekezés alapja a gyümölcsmolyok elleni rendszeres védekezés. Nyár folyamán az almavarasodás ellen alkalmazott készítmények elegendő védelmet nyújtanak monília ellen is. Házikertekben régebben bordóileves záró permetezéssel mérsékelték a tárolási rothadást.

A birsen két Monilinia faj fordul elő. Ezek közül az egyik, a M. fructigena, amely az almatermésűeken – így a birsen is – a kifejlett gyümölcsök rothadását okozza. A másik a M. linhartiana, ami egyben a birs legveszedelmesebb kórokozója, mivel tavasszal a hajtáscsúcsot károsítja és a fiatal gyümölcsök hullását idézi elő.

A gyümölcsmúmiákban, fertőzött ágrészeken áttelelő gombaképletek már a virágzáskor károsítanak.

A fertőzés következtében tavasszal a hajtáscsúcson lévő virág alatti leveleken a levélalaptól kiinduló és a levél csúcsa felé gyorsan terjedő vörösbarna elhalás következik be. A levelek később elszáradnak és a fán lombhullásig csüngve maradnak. Ez a kórokozó csak a birsen fordul elő. A téli, kora tavaszi védekezéseken túl – amikor a fertőzött részeket eltávolítjuk, elégetjük – ha virágzáskor esős, ködös az idő, a termést csak kémiai védekezéssel menthetjük meg.

A körte moníliás betegsége
A körte moníliás betegségét okozó gomba sebparazita, de ha a gyümölcsök összeérnek, a kórokozó seb nélkül, a kutikula (bőrszövet) feloldásával, vagy a gázcserenyílásokon keresztül is átjuthat a betegből az egészséges gyümölcsbe és gyümölcsrothadást okoz.

A fertőzés nyomán a seb körül egyre nagyobbodó, barna, rothadó folt keletkezik, amely végül az egész gyümölcsre kiterjed. A rothadó folton körkörösen okkersárga, 2-3 mm átmérőjű exogén sztrómák (párnák) alakulnak ki. A gyümölcskocsány elbarnul, a fertőzött gyümölcsök legtöbbször lehullanak, ritkán a fán maradnak, ahol álszkleróciummá aszalódnak. Tavasszal a mumifikálódott gyümölcsökön képződő konídiumok fertőznek újra. A tárolás alatt is károkat okozhat a gomba.

Sikeres védekezés csak az agrotechnikai (pl. beteg gyümölcsök összegyűjtése és megsemmisítése) és a kémiai védekezés együttes alkalmazásával lehetséges.

Permetezésre használhatók a ventúriás varasodás elleni készítmények. Közvetett védekezés, ha a rágó kártevőket (pl. körtemoly, almamoly) irtjuk a gyümölcsösben, így mérsékelve a sebzések kialakulását.
A szüret előtti növényvédelmet a körte esetében megnehezíti a fajták jelentősen eltérő érési ideje. A permetezéseknél vegyük figyelembe az egyes készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási idejét, amit táblázatunkban is föltüntettünk.

A csonthéjasok moníliás betegsége leggyakrabban a meggyet és a kajszibarackot támadja meg. A termésrothadás minden csonthéjas fajnál megfigyelhető. 

A cseresznye és a meggy moníliás betegsége egyike a

A cseresznye moníliája
legrégebben ismerteknek.
A cseresznyén két Monilinia faj, a M. fructigena és M. laxa fordul elő, amelyek elsősorban gyümölcsrothadást okoznak. A meggyen M. laxa a jelentős, amely virágpusztulást és gyümölcsrothadást idéz elő. Virágpusztulásra akkor kell számítani, ha a virágzáskor az időjárás ködös vagy csapadékos. Gyümölcsrothadás elsősorban gyümölcsrepedés és/vagy jégverés nyomán jelentkezik. Hatásos gombaölő szerekkel a meggy moníliás virágpusztulása kivédhető.

A kajszi moníliás betegsége akkor a legveszélyesebb, ha a virágot fertőzi. A kajszin két Monilinia faj fordul elő. A M. laxa virág-, hajtás- és terméspusztulást is okoz. Jelentősége az utóbbi években nőtt, különösen a virág- és hajtáskártétele miatt.

A kórokozó három fejlődési állapotban fertőzi a fákat.

A virágzás idején a virágok fertőződhetnek, ekkor a sziromlevelek, de sok esetben a virágkocsány is elbarnul, elhal. Sziromhullás után a hajtástünet válik szembetűnővé. A fertőzés következtében a hajtást barna folt öleli körül, majd a hajtás lankad és elszárad. A termőnyársak is pusztulnak, mézgakiválás figyelhető meg. A termésen folyamatosan növő barnarothadás látható, amely az egész gyümölcsre is kiterjedhet. A M. fructigena csak a gyümölcsrothadást okoz. A beteg felületen elszórtan, nagyobb (2-3 mm-es), okkersárga penészpárnák jelennek meg.

A fertőzési források egyrészt a gyümölcsmúmiákon, másrészt a beteg hajtásokon, ágakon keletkező rákos sebeken képződő szaporítóképletek (konídiumok), amelyek tavasszal széllel, esőcseppekkel a virágra kerülnek.

Később a gyümölcsökbe sérüléseken (pl. jégverés, homokverés, kártevők kártétele) át jutnak be.

Az új fajták érzékenyebbek a fertőzésre. Gyümölcsmolyok okozta sebzéseken, mechanikai sérüléseken keresztül a lédúsabb fajtákban erősebben károsít a monília, azokon a vánkospenészek gyorsan megjelennek.

A M. laxa kártétele miatt elpusztult hajtások, ágak metszéssel való eltávolítása, megsemmisítése hasznos, új feladat a kajsziültetvényekben, de a kórokozó ellen intenzív kémiai védelem is szükséges. A tél végi lemosó permetezést követően a virágfertőzés megakadályozására a virágzás kezdetén és végén is kell permetezni. A hajtásfertőzés leküzdésére pedig a sziromhullás után, a hajtásfejlődés időszakában 10 naponként legalább két alkalommal kell védekezni. A gyümölcsfertőzést közvetett módon is meg tudjuk fékezni a gyümölcsmolyok elleni hatékony védekezéssel.

Moníliás szilva
A szilva moníliás betegsége a szilván rendszeresen előfordul, és a kórokozó nálunk csak gyümölcsrothadást okoz. A szilva gyümölcsén mindkét Monilinia faj károsíthat külön-külön, vagy akár egymás mellett is. A fertőzött gyümölcsök lehullnak vagy a fán maradva mumifikálódnak, belsejüket a gomba micéliuma teljesen átszövi.

A kórokozók sebzéseken keresztül, elsősorban a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly berágása helyén jutnak be a gyümölcsbe.

Gyümölcsérés idején a kórokozók a csoportban elhelyezkedő (túl sűrű, egymást érő) gyümölcsökbe az érintkezési felületeken seb nélkül jutnak tovább. A betegség leküzdésére elsősorban a kártevő rovarok elleni védekezés javasolható.

 

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Fejenként egy szobányi zöld

A vírushelyzet és az azzal járó korlátozások miatt különösen a nagyvárosokban értékelik nagyra a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységre szolgáló zöldfelületeket. Mivel hosszabb ideje nem ajánlatos zárt térben találkozni a barátokkal, ismerősökkel, a városlakók körében nagyon népszerűek lettek a közparkok.