Back to top

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Kína egy déli régiójában lévő gazdaságban él egy hatalmas, jegesmedve méretű sertés. Az 500 kg-os állat egy olyan kondához tartozik, amelyet hatalmas sertések nemesítésére állítottak össze. Levágáskor, a sertések egy részét 1400 dollár körüli összegért tudják eladni, ami a Guangxi Zhuang autonóm régió fővárosában, Nanningban több mint háromszorosa a havi átlagos fizetésnek. Bár ezek a sertések feltehetően csak extrém példák arra, hogy a kínaiak miként próbálják megoldani a sertéshús-hiányt, a minél nagyobb, annál jobb elképzelés már elterjedt az országban.

Eközben Jilin északkeleti tartományában a magas húsárak arra ösztönzik a farmereket, hogy addig tartsák a sertéseket, amíg súlyuk el nem éri a 175–200 kilogrammot, ami messze magasabb, mint a 125 kilogrammos normális súly.

Ez a trend nem csak a kis gazdaságokban figyelhető meg. Kínában a fő hústermelők kijelentették, hogy megpróbálják növelni sertéseik átlagsúlyát. A nagyobb termelők legalább 14 százalékos növelés elérésére összpontosítanak. A nagy gazdaságokban a sertések átlagos testsúlya vágáskor már 140 kilogrammra nőtt, a normális esetben nagyjából 110 kilogrammhoz képest. Ezzel több mint 30 százalékkal magasabb nyereség érhető el. A hatalmas sertések tenyésztésekor nehéz idők járnak Kínában.

Mivel az afrikai sertéspestis felére csökkentette az ország sertésállományát, a sertéshús ára az egekbe szökött,

és az infláció mérséklésére a kormány sürgeti a farmereket a termelés fellendítésére. Ezen kívül a malacok és tenyészkocák ára is elszabadult, így sokkal költségesebb vállalkozás lett a háztáji sertéstartás. A saját sertéseik méretének növelése lehet talán a következő legjobb lépés.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/www.scmp.com
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

A gyöngyöspipe újból keresett

Hazánkban a gyöngytyúktartási kedv igen nagy ingadozást mutat. Ez, a hajdan az alföldi tanyákon gyakran előforduló baromfi a rendszerváltás idején szinte teljesen eltűnt, majd fokozatosan visszanyerte helyét a háztáji gazdaságokban. A madárinfluenza azonban a gyöngyöstartásnak sem kedvezett, akkor ismét jelentősen csökkent a tartott madarak száma. Az elmúlt években azonban újra divatba jött.

Több állatot vágtak le az első negyedévben

Hat százalékkal több baromfifélét, két százalékkal több szarvasmarhát és egy százalékkal több sertést vágtak az első negyedévében a 2019. január-márciusi időszakhoz képest a magyar vágóhidakon - derült ki a NAIK Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

Nincs esély az ASP megállítására

Szakértők szerint az afrikai sertéspestis (AFP) elleni küzdelmet elfedte a koronavírus-járvány elleni harc, ezért arra lehet számítani, hogy ebben az évben még intenzívebben terjed a sertések között a kór. Egyelőre nincs esély a megállítására.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.