Back to top

Nyomtatott húst ettek az Űrállomáson

Először állítottak elő húst az űrben egy 3D biológiai nyomtató segítségével.

Szarvasmarháktól a Földön kinyert sejteket juttattak el a Nemzetközi Űrállomásra, ahol a sejteket izomszövetté alakítva az űrhajósok kis hússzalagokat készítettek.

A szövet természetes regenerációját a szarvasmarha testében lévő körülmények utánzásával érték el.

A legelésző szarvasmarháktól csaknem 400 km-re, az űrállomás orosz részében létesített mikrogravitációs körülmények között, a technika alkalmazhatóvá vált hústermelésre az állomáson élők számára. Decemberben az egyik résztvevő kutatócsoport már előállított hússzalagot a Földön. Két hétre volt szükség ahhoz, hogy a sejtekből hús legyen. Bár azt azért elismerték, hogy a mesterségesen nö­vesz­tett hús izén még van mit javítani.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/www.dailymail.co.uk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 200 millió euró jut az uniós élelmiszerek promóciójára

Az Európai Bizottság 2020-ban 200,9 millió eurót fog fordítani az európai agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítésének finanszírozására, az Unión belül és kívül egyaránt.

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

A hazai élelmiszerekhez húz a szívük

Egy közelmúltban az élelmiszerfogyasztásról készült felmérés is alátámasztja a franciák nemzettudatát. A megkérdezett 1000 főből ugyanis 820-an válaszolták azt, hogy vásárláskor előnyben részesítik a francia termékeket, 770-en pedig ragaszkodnak a helyi árukhoz.

Sokkal több élelmet biztosíthatnak az óceánok

A vízi élelmiszertermelés általában kisebb hatással van az éghajlatra, mint a földművelés, emellett az óceánból kinyert táplálék tápanyagokban gazdag.

Évi 7 milliárd darab papír zsepibe törli az orrát a magyar

16 milliárd forintért vásároltak a magyarok papír zsebkendőt a hazai kiskereskedelemben 2018. szeptember és 2019. augusztus között, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, egyben több mint 80 millió csomag terméket jelent, derült ki a Nielsen piackutató kiskereskedelmi indexéből. Az átlagos hazai fogyasztó jellemzően a háromrétegű és a márkás papír zsebkendőket választja.

Számos tévhit övezi a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást

Tévhit, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.

Tudósok féltik a ma született gyermekek életét

Az éghajlatváltozás egyre több ember egészségét károsítja, különösen a gyermekekét. Erről tett közzé friss tanulmányt a Lancet Countdown csoport, amely a világ minden tájáról mintegy 100 szakértőt tömörít. A tudósok 35 különféle intézményből és országból érkeztek, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) és különböző egyetemekről.

Ön is mindig kiirtja a gyomokat? Lehet, hogy rosszul teszi

A gyomnövények nem feltétlenül okoznak gondot, egy új kutatás szerint akár hasznosak is lehetnek.