Back to top

Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert meleg igényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé. Emellett rohamosan terjed a dísz batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és a gyakori látens fertőzések miatt feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

A NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet virológusainak a figyelmét a  dél-magyarországi kísérleti állományban előforduló, mozaik tüneteket mutató növények hívták fel 2017-ben és 2018-ban. Az onnan származó növények házikertben utántermesztett gumóit 2019 tavaszán üvegházban hajtatták. majd nyáron különböző batátafajták szabadföldi állományait tanulmányozták Szeged közelében.

Klorotikus foltosság tünetei cserepes batátapalántán
Fotó: Dr. Salamon Pál

A házikerti termesztésből származó gumók és az üzemi táblák vizsgálata is azt bizonyította, hogy Magyarországon a kutatók által jól ismert batátavírusok fordulnak elő. A nemzetközi adatok ismeretében nem kérdéses, hogy terjedésük súlyos termésveszteséggel járhat.

A gumók vírusmentessége tehát – hasonlóan a burgonyához – kulcskérdés a védekezésben.

A szaporítóanyagokat nevelő és forgalmazó cégeknek fontos feladata a fajták vírusmentességének megállapítása és annak fenntartása.

A batátagumók vírusfertőzöttsége komoly termésveszteséggel járhat
Fotó: Dr. Salamon Pál
A vírusmentesség elérhető merisztéma szaporítással és hőkezeléssel, majd azt követően legalább az első és második növénygeneráció izolátorházakban történő szaporításával. Az egyesült államokbeli, izraeli és ausztrál példák mutatják, hogy a vírusmentes vagy vírusmentesített állapot hosszabb ideig fenntartható és ugrásszerű hozamnövekedést eredményez. A megfelelő szabályok betartása nélkül viszont hosszú távon nem biztosítható a vírusmentesség. A kutatók szerint ezen rendszabályok tudományosan megalapozott kidolgozása és ellenőrzése állami feladat kell, hogy legyen, mert csak így védhető meg a termelői érdek.

Dr. Salamon Pál, Hajnik Lilla és dr. Szabó Zoltán írását az édesburgonyát fertőző jelentősebb vírusokról, az általuk okozott tünetekről, a hazai előfordulásukra és azonosításukra vonatkozó első eredményekről, valamint a védekezés lehetőségeiről a Kertészet és Szőlészet 46. számában olvashatják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Esős napok után – Növényvédelmi előrejelzés 28. hét

Az elmúlt hetek változékony, de jobbára csapadékos időjárása nem maradt növényvédelmi következmények nélkül. A nyáriasan meleg időjárás a bőségesebb csapadékellátottsággal párosulva nemcsak a kártevőknek kedvezett, hanem a nedvességkedvelő kórokozóknak is.

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Fejlesztési kényszer az agráriumban

A járvány okozta bizonytalanságok miatt nehéz éve van az agráriumnak, azonban ezen problémakört áthidaló fejlesztések felgyorsíthatják a mezőgazdaság modernizációját. A beruházásokhoz szükséges forrást igen kedvező feltételek mellett igényelhetik a gazdák a különböző támogatott konstrukciók révén. Ez volt a fő téma a július 7-én tartott OTP Agrár sajtóreggelin.

Kiszámíthatatlan piac

A Phalaenopsis értékesítését éppen akkor kezdték, amikor Európába ért a koronavírus-járvány; a válság kezdetén a termelők mintegy 1,5-1,8 millió növényt dobtak el. Az akkori nagyon nyomott árak azóta már újból emelkednek, most viszont a késedelmes fizetések miatt aggódnak a termesztők.

Növényvédelem növényi levekkel

A vegyszermentes kertészkedés során többféle módszerrel oldhatjuk meg, hogy megóvjuk növényeinket a kórokozók, vagy kártevők támadásától. Egyik lehetőségünk az, hogy növényekből készíthető permetleveket alkalmazunk.

Árutőzsde: emelkedő gabona-, csökkenő repceár

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Milliárdokból indíthat öntözési mintaprogramot Mezőhegyes

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. nemzeti öntözési mintaprogramot indíthat, amelyhez a központi költségvetés 8,5 milliárd forinttal járul hozzá.

Növényvédelmi Szakmérnök képzés a Georgikon Keszthelyen, a Balaton fővárosában

A Növényvédelmi Szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű négy félévet felölelő levelező képzés. Különösen jelentős az érdeklődés a már munkahellyel rendelkező szakemberek részéről. A felvételi követelménye agrártudományok területén osztatlan egyetemi vagy MSc képzésben szerzett végzettség.

Mit vethetünk még a nyáron?

Nyár derekára már sok mindent betakarítunk a kertben, de ha rendszeresen tudunk öntözni, egészen augusztusig vethetünk még. A vetésidő attól függ, milyen hosszú tenyészidejű fajtát választunk: minél hosszabb ideig tart, amíg szedhető lesz az adott zöldség, annál korábban, július első felében kell elvetni.

Egymás képességeinek figyelembevételével képesek az együttes mozgásra

A madarak együttes mozgása lenyűgöző látványt nyújt, viszont ennek a harmóniában történő repülésnek az elvét nem igazán tudták mindeddig megfejteni. AZ ELTE fizikusai erre rájöttek, és ezt a megoldást el is lesték a természettől, hogy minden eddiginél több drón gyors reakcióidejű, ugyanakkor harmonikus együttmozgását tudják koordinálni.