Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet virológusainak a figyelmét a  dél-magyarországi kísérleti állományban előforduló, mozaik tüneteket mutató növények hívták fel 2017-ben és 2018-ban. Az onnan származó növények házikertben utántermesztett gumóit 2019 tavaszán üvegházban hajtatták. majd nyáron különböző batátafajták szabadföldi állományait tanulmányozták Szeged közelében.

A házikerti termesztésből származó gumók és az üzemi táblák vizsgálata is azt bizonyította, hogy Magyarországon a kutatók által jól ismert batátavírusok fordulnak elő. A nemzetközi adatok ismeretében nem kérdéses, hogy terjedésük súlyos termésveszteséggel járhat.

A gumók vírusmentessége tehát – hasonlóan a burgonyához – kulcskérdés a védekezésben.

A szaporítóanyagokat nevelő és forgalmazó cégeknek fontos feladata a fajták vírusmentességének megállapítása és annak fenntartása.

A vírusmentesség elérhető merisztéma szaporítással és hőkezeléssel, majd azt követően legalább az első és második növénygeneráció izolátorházakban történő szaporításával. Az egyesült államokbeli, izraeli és ausztrál példák mutatják, hogy a vírusmentes vagy vírusmentesített állapot hosszabb ideig fenntartható és ugrásszerű hozamnövekedést eredményez. A megfelelő szabályok betartása nélkül viszont hosszú távon nem biztosítható a vírusmentesség. A kutatók szerint ezen rendszabályok tudományosan megalapozott kidolgozása és ellenőrzése állami feladat kell, hogy legyen, mert csak így védhető meg a termelői érdek.

Dr. Salamon Pál, Hajnik Lilla és dr. Szabó Zoltán írását az édesburgonyát fertőző jelentősebb vírusokról, az általuk okozott tünetekről, a hazai előfordulásukra és azonosításukra vonatkozó első eredményekről, valamint a védekezés lehetőségeiről a Kertészet és Szőlészet 46. számában olvashatják.