Tavaly május óta „emelt fővel” jár a pulyka, és ugyanez a büszkeség tapasztalható a magyar pulykatenyésztő-társadalomban: mostanában nincs mire panaszkodni, így alkalom sincs rá, hogy másra mutogassanak a sikertelenség miatt. Sőt, kijelenthető, hogy ez az állattenyésztési ágazat jó ideje nem volt olyan kedvező pozícióban, mint tavaly. Ezt több mindennel is alá lehet támasztani, de ezekből most csak kettőt emelünk ki: jól „húz” a piac, és az értékesítési árak látványosan növekedtek. Karácsony alkalmából megkerestük Erdélyi Istvánt, a Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatóját, aki egyben a Pulykaszövetség elnöke is, hogy az ágazat helyzetéről és a kilátásairól érdeklődjünk.
Ennek következtében érzékelhető egyfajta előrelépés a pulykatartásban – bár korántsem akkora, mint szeretnénk. A pulyka ugyanis hosszú életciklusú állat, ami azt jelenti, hogy a tojástól a felneveléséig 25 hét telik el, és ha egy ilyen állatnál valaki abbahagyja a termelést, az nehezen kezdi újra. Az elmúlt évben a magyar pulykatermelés 97 ezer tonnát tett ki, de hiába jó a piaca, 2019-ben is legfeljebb ennyit és nem többet fogunk előállítani belőle. A két utóbbi év első háromnegyedét egybevetve, tavaly 67 ezer tonnát, idén pedig 64 ezer tonnát tudtunk termelni pulykából.
A keresleti piac hatására az árak kedvezően alakultak. Hosszú idő után végre sikerült emelni az értékesítési árakat, és ez az exportra és a hazai eladásokra egyaránt igaz. Korábban 3,60-4,20 eurót adtak 1 kilogramm pulykáért, míg jelenleg 4,5-5 euró között mozog a piaci ára. Ekkora áremelkedés alig hihető, sőt, előfordult ebben az évben, hogy még 5 eurónál is többet adtak a pulyka kilójáért.
„De!” – ha így kezdődik egy újabb gondolat, az nem sok jóval kecsegtet. Most is ez a helyzet, ugyanis 2019. január 1-je óta a Gallicoop költségei 1,5 milliárd forinttal emelkedtek. Az elektromos áramhoz 70, a gázhoz 40 százalékkal drágábban jutnak hozzá, és a bérek is emelkedtek. Ez utóbbinak a szakember is örül, mert így jobban meg tudják fizetni a náluk dolgozókat, de az is igaz, hogy a nagyobb bérből több jut vissza a központi költségvetésbe. Mindenesetre, emiatt a Gallicoop megemelte az élő állatok felvásárlási árát, nem is kis mértékben.
Mindezt figyelembe véve kapjuk meg a 1,5 milliárd forintos többletköltség magyarázatát. Amikor kénytelenek voltak az energia- és egyéb költségek drágulásával szembesülni, mondhatni, nem voltak túlságosan boldogok, mert fogalmuk sem volt, hogy ezt a plusz költséget hogyan tudják érvényesíteni a termékeik árában. Az idő viszont megoldotta a kérdést: a kereslet növekedésének hatására nőtt az árbevételük és az eredményesség, ami ellensúlyozta költségeik növekedését. Jelenleg csak annyi áru van a raktáraikban, amennyi az okszerű ellátáshoz szükséges.
Ebből a pozícióból előretekintve Erdélyi István szerint 2020 is várhatóan a sikeres évek közé tartozik majd. A termelésnél, természetesen, csak a jóslás kockázatosabb, de az ágazaton kívüli egyéb feltételek alakulásából ő arra következtet, hogy a pulyka az új évben is megőrzi a pozícióját.
Csak Kínában 20 millió tonna hús tűnt el a betegség miatt a sertéshúspiacról, amit hasonló termékkel kell helyettesíteni – és az lehet pulyka is.
A pulykánál a mostani áremelkedés eléri, sőt meghaladja a 15 százalékot. Hasonlóra a több évtizede a szakmában dolgozó szakember sem emlékszik. Ha 97 ezer tonnás éves pulykatermeléssel számolunk, annak a termelési értéke 80-90 milliárd forint. Ennyi pénznél a 15 százalékos növekedés nagy tétel. A pulykafeldolgozásban a mell aránya csak 24 százalék, viszont éppen ennek az ára növekedett mindennél jobban. Hasonlóan jól eladható a pulykacomb – illetve jelenleg az összes pulykatermék, a kereslet kielégítésére nincs elég árualap. Magyarországon ennek az az oka, hogy sok év keserves tapasztalatai után a gazdák alig merik elhinni, hogy most ilyen jól megy a pulykának. Ha a feltételek változatlanok maradnak, akkor joggal várhatjuk, hogy a magyar pulyka-előállítás jövőre meghaladja a 100 ezer tonnát. Ez szép, mert mutat némi fejlődést – de jól tennénk, ha odafigyelnénk a vetélytársakra, főként a lengyelekre.
A mostani napos időszakban nem ül ölbe tett kézzel a pulykás szakma. Készítettek egy javaslatot, miszerint 55 milliárd forintos fejlesztésre van szükség az ágazatban. Az előterjesztést eljuttatták az Agrárminisztériumnak. Ha kedvező döntés születik róla, akkor új és korszerű hizlaldákat tudunk építeni idehaza, a mostaniaknál korszerűbb és hatékonyabb technológiával és eszközökkel felszerelve. Ma a pulykaágazatban a nevelőfelület és a megfelelő takarmány előállítása jelentik a szűk keresztmetszetet. Ezeken is változtatni kell. Magyarországon nagyjából három évtizeddel ezelőtt vált érezhetővé a pulyka jelenléte, éppen a rendszerváltozáskor, amikor az elhagyott sertés- és szarvasmarha-istállókat átalakították a pulykatenyésztés számára. Ezek felett mostanra eljárt az idő, újabbakra, jobbakra és eredményesebb termelést lehetővé tevő beruházásokra van szükség. Jó ötlet volna a rekonstrukciójuk is, de az előnevelő telepek korszerűsítése mindennél előbbre való, mert a pulyka életének első 6 hete a későbbi eredményeket döntően befolyásolja.
A vágóhídi kapacitásokat vizsgálva kiderül, hogy az utóbbi években egyáltalán nem létesítettek ilyeneket kimondottan a pulykaágazat számára. Ami van, az arra elég, hogy a jelenlegi mennyiséget gond nélkül le tudjuk vágni, de a kibocsátás növeléséhez nincs elegendő tartalékkapacitás. Így alakulhatott ki az a furcsa és nem túl kedvező helyzet, hogy a Sága megszűnése óta a Dunántúlról Lengyelországba, Ausztriába és Németországba viszik az élő pulykát, és ott dolgozzák fel. A Gallicoop jelenleg évi 40 ezer tonna pulyka levágására és feldolgozására képes. Az automatizálás fejlesztésével a vágás és a darabolás egy része megoldható, de ez maximum 15-20 százaléknyi termelésnövekedést tesz lehetővé. Az ágazat fejlesztési programjával évi 120 ezer tonna pulykát lehetne előállítani hazánkban, ami érzékelhető előrelépés volna.
Erre joggal mondhatják, hogy kiváló eredmény. A pulykakakasokkal a 20. hétre 20 kilogrammos élő testtömeget, a tojókkal a 13. hétre 8-8,5 kilogrammos élő testtömeget érnek el, ami önmagáért beszél. Ideális nagyüzemi pulykáról van szó, és jól bírja a magyarországi tartási körülményeket is. Igaz, ennek az állatnak különösen nagy igényei vannak, amiket ugyanúgy ki kell elégíteni. A pulyka fehérje- és energiaigénye igen nagy, úgyhogy ennek megfelelő tápot kell készíteni nekik. Ehhez ma már zsírt és olajat kell bedolgozni a tápokba a fehérje mellé, amit főleg napraforgóolaj hozzáadásával tesznek. A technológiában is nagy előrelépéseket tettek: ma már általános az alagútszellőztetés, és ott tartanak, hogy napelemmel fűtenek – még télen is, hogy az állatok testtömegük gyarapítására használják a takarmányt, és ne hőtermelésre.
A Gallicoop az utóbbi 3 évben 300 millió forintért épített új keltetőket. Kicserélték 30 éves technológiájukat is. Az 1994 óta működő termelési integráció nagyon megbízható. Még annak idején kialakult a termelőik köre, amiben csak minimális változások történnek. Az integráció tagjai jellemzően évi 3-5 ezer pulykát hizlalnak, akik egyszerű ólakban tartják a jószágot, és saját maguk látják el őket takarmánnyal. Ugyanakkor olyan vállalkozók is vannak a partnereik között, akik 40-50, sőt 70 ezer pulykát is felnevelnek évente, a legkorszerűbb körülmények között. A Gallicoopnál évente levágott kb. 3 millió pulyka teljes egészében az integrációból származik, és tagjainak zöme Szarvas 50 kilométeres körzetében található. Ugyanakkor akadnak régi partnereik a Dunántúlon is, akikkel változatlanul ápolják az integrációs kapcsolatot. Nekik már nem szállítanak tápot, mert az túl drága lenne. A Gallicoop az integrációban különféle ajánlatokkal működik együtt a partnereivel. Akad, akinek tojás és pipe is kell, másnak csak simán pipére van igénye, de olyanok is együttműködnek velük, akik előnevelt pulykát kérnek továbbtartásra. A szűkebb, 50 kilométeres körzetben található partnereket takarmánnyal is igyekeznek ellátni, jelenleg 73 ezer tonna tápot gyártanak évente. Ennek az éves költsége mintegy 7 milliárd forint. A legyártásához aratáskor 11 ezer tonna búzát, kukoricából az őszi betakarításkor 22 ezer tonnát vásárolnak fel. A kukorica végleges mennyisége eléri a 40 ezer tonnát, amit folyamatosan vesznek egész évben. Ezen kívül szükség van még évi 16 ezer tonna szójára, lévén, hogy a pulykának rendkívül nagy a fehérjeigénye. Ez a 73 ezer tonna az integrációban részt vevők igényeinek a felét elégíti ki, a másik felét mindenki maga teremti elő. Kiemelt figyelmet fordítanak az alapanyagok minőségére: minden tételt bevizsgálnak, szó nem lehet róla, hogy gombás vagy toxinos búza akár 1 gramm is bekerüljön a tápgyártásba. Erre határozottan odafigyelnek, a pulyka ugyanis e tekintetben is rendkívül érzékeny állat. |
A feldolgozás egyik nagy gondja a víz. A Gallicoop napi 1500 köbméter vizet használ fel, így ugyanennyi szennyvíz is keletkezik. Ott tartanak, hogy a szennyvíztározójukban hamarosan akár csónakázni lehet, annyira tiszta lesz a víz, sőt: arra számítanak, hogy horgászni is lehet majd benne. A tározót azért kellett megépíteni, hogy belvíz esetén se kerüljenek nehéz helyzetbe. Saját kezdeményezésük volt a beruházás.
A különbség önmagáért beszél. A biogázüzemük a közelben működik, és a Gallicoop az ott keletkező technológiai meleg vizet is hasznosítja. Ennek az ára a földgázénak 60 százaléka. Ha ez túl drága lenne, akkor a termálkutakra hagyatkoznak. A környék szerencsére termálvízzel is jól el van látva.
A Gallicoop-csoportnál 1250 fő dolgozik, közvetlenül a Gallicoop 980 embert foglalkoztat. Állandó a munkaerőhiány, pedig 40 kilométeres körzetből vállalati autóbusszal szállítják a dolgozókat. A három műszakos termelés ma már nem kivitelezhető, egyre erősebben ragaszkodnak az emberek az egy műszakhoz. Már toboroztak munkaerőt Ukrajnában, közülük végül egyetlen ember maradt. Jöttek munkavállalók Indiából is, onnét végül négyen dolgoznak a cégnél. Pillanatnyilag a mongolok a legmegbízhatóbbak, főleg amióta családokat hoznak, tehát férj-feleség együtt jön Szarvasra. Már vásároltak nekik egy ingatlant, ahol lakhatnak, de hamarosan többet költenek ilyen beruházásra.
Kritizálni szokták őket, hogy elveszik a magyarok elől a munkahelyet. Erdélyi István erre azt mondja, hogyha valaki jelentkezik, ő reggel ott lesz, és személyesen veszi fel az illetőt. Nem túl sokan hiányoznak, csak mintegy 40 fő, de ők tényleg hiányoznak a rendszerből. Elég nagy a fluktuáció, eléri a 30 százalékot is. Ugyanakkor kialakult egy törzsgárda, amelynek a tagjai karácsonykor 10-15-20-25 éves munkaviszonyért járó hűségjutalmat kapnak.
Idén más miatt izgul kicsit a vezérigazgató. Szenteste most is együtt lesz a család, csak a gondolataikat a jövő márciusban érkező harmadik fiúunoka köti le. Tehát most még nem kerül rá sor, de 1 év múlva szeretné, ha a karácsonyi asztalnál már az ölében tarthatná a legkisebb jövevényt.