Back to top

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

A sertés feldolgozásánál eleinknek sikerült maradandót alkotni
A sertés feldolgozásánál eleinknek sikerült maradandót alkotni
Gondoljunk csak az első fogásként reggelire kínált hagymás vérre vagy velőre, a később tálalt toros húsra, a véres és a májas hurkára, az ilyenkor megszokott orjalevesre, a köröm- és bőrpörköltre, a disznósajtra és más ínycsiklandó falatokra.

Azt sem szabad elfeledni, hogy ezeket ugyan valamennyi tájegység, falu alapként elfogadta, ám ugyanilyen természetes módon minden gazda és gazdaasszony részben már a feldolgozást, de kiváltképp a fűszerezési módokat a maga szájíze szerint alakította. Ennek eredménye az a páratlan sokszínűség, amelynek, meglátásunk szerint a jelenlegi nemzedék a legnagyobb haszonélvezője.

Az immár tizennegyedik alkalommal megrendezett mezőgecsei böllérverseny mintegy 2 ezer résztvevője idén ismét személyesen megtapasztalhatta, hogy milyen sokszínű a Kárpát-medence népi gasztronómiája.

Visszatérő vendégként köszönthettük a magyarországi Szatmárcseke, Lakitelek és Kistelek, a vajdasági Kispiac, valamint a Romániából érkező Egri község csapatát. Jó szokásukhoz híven mindegyik csapat megörvendeztette valamilyen újdonsággal a fesztiválra látogatókat. A partiumi böllérek és szakácsok standját rengetegen vették körül, hiszen itt azt láthattuk, majd ízlelhettük, hogy a háromféle darált húst – disznót, marhát, juhot – összekeverve, miként sül a rácson a miccs.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

A gasztrofesztiválon részt vevő tizenöt csapat közül többen is bemutatták, hogy az Északkeleti-Kárpátok hegyvidéki falvainak népe hosszú évszázadokon át hogyan dolgozta fel a téli hízót, és hogy az mennyiben tér el a számunkra megszokottól. Például a házikolbász készítésénél ők ma sem használnak piros fűszerpaprikát, ellenben a fokhagymával nem fukarkodnak. Arrafelé réges-rég született is egy ide vonatkozó mondás: szeretem a fokhagymát, mert kolbászillata van…

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Napfényt pótló tojás

Tél végére nagyon sokan szenvednek D-vitamin hiányban. Az Egyesült Királyság vezető tojásmárkájának forgalmazója, a Happy Egg Co a hiánypótlás egyik legjobb természetes forrására, a tojásra hívja fel legújabb TV-kampányában a nézők figyelmét.

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A Német Méhészújság kisebb csokorba szedte a méz hamisításának és a mézzel kapcsolatos csalásoknak a legkirívóbb eseteit. Egyértelmű, hogy ez ellen nagyon komolyan fel kellene lépniük a hatóságoknak. Döbbenetes, hogy bár évek óta tudnak ezekről, és a nemzeti méhész egyesületek folyamatosan keresik meg az illetékeseket, mégis nagyon lassan érhető el érdemi változás az Eu-s szabályozásban.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

A franciák dolgoznak a vegán „tojáson”. De miből készítik?

Francia vállalkozók fejlesztik a csirketojás növényi alapú alternatíváját, aminek még héja is lesz. A növényi alapú „tojás” teljes helyettesítője szeretne lenni a hagyományos tojásnak.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.