0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Hogyan határozza meg a koronavírus-járvány a világ élelmiszer árait?

Gazdasági elemzők globális élelmiszer drágulást prognosztizálnak, amelynek mértékét 5-10 százalékban határozták meg. A mezőgazdaságon belül a járvány következményeit leginkább gyümölcs- és zöldségtermelő, és a feldolgozó ipar szenvedi meg leginkább. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel hogy bár a válság elmúlik, a változások megmaradnak.

Az áremelkedés okai számtalan összetevőből állnak, az idénymunkások mozgásterének beszűkülésétől kezdve a karantén miatt ki nem rakodott konténerszállító hajókig több tényező befolyásolja az élelmiszerek jelenlegi árát.

A szállítás

A járvány messzemenő zavarokat okoz a globális szállításban. A schengeni térségen belüli határok újbóli felállítása hosszabb várakozási idők eredményez az EU-országok közötti szállítmányozásban.

De nézhetjük Afrika példáját, amely a friss élelmiszerek egyik legfontosabb exportőre Európába. Kenyában a borsót és a zöldbabot betakarító munkavállalók felét kényszerszabadságra küldték a légi szállítás leállása miatt.

A zavarok okai gyakran szigorúan technikai jellegűek. A világjárvány kitörésekor sok tengeri szállításhoz használt konténert egyszerűen feltartóztattak Kínában, és ezzel jelentős késést okoztak.

A munkavállalóknál észlelt COVID-19 fertőzés miatt számos kereskedelmi kikötőt ideiglenesen bezártak.

A szezonálisan munkát vállalók hiánya problémát jelent a friss élelmiszerek betakarítása és szállításra való előkészítése során. Ez a nehézség a határok ideiglenes átjárhatatlansága miatt, illetve az egészségügyi kockázatok iránti félelmekből adódnak.

A mezőgazdasági munkások

Az idénymunkások hiánya az elkövetkező hónapokban várhatóan 40-50% lesz a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban. Németországban az ágazatnak 286 000 idénymunkásra van szüksége minden évben. Franciaországban becslések szerint ez a szám 200 000, az Egyesült Királyságban 90 000 és Svájcban 33 000, de az idénymunkások iránti kereslet a legnagyobb Olaszországban, 370 000 fő.

A jelenlegi helyzetben egyik ilyen ország sem számíthat a további külföldi munkaerő bevonására, bár alkalmi intézkedésekkel és rendelet módosításokkal próbálnak könnyítéseket adni.

Ehhez kapcsolódó kérdés az egy adott országon belül a munkások nehéz belső mozgatása. A munkavállalók autóbusszal történő szállítása a lakhelyüktől a betakarítás helyére jelenleg nehézségekbe ütközik, de ha más szállítási formát kell biztosítani, ha egyáltalán lehetséges, az további költségnövelő tényező, ami rögvest beépül zöldségek és gyümölcsök árába.

A protekcionizmus

További árfelhajtó tényező a termelő országok saját belső piacainak védelme. Például a világ egyik legnagyobb búzaliszt-eladója, Kazahsztán betiltotta exportját. A korlátozások a hajdina, a hagyma, a sárgarépa és a burgonya piacát is érintik. Vietnám, a harmadik legnagyobb globális rizstermelő szintén felfüggesztette exportját

 A gazdasági protekcionizmus olyan eszköz, amelyet az országok használnak saját gazdasági piacuk védelmére.

Az ilyen exporttilalmak, korlátozások, kiegészítő vámtételek vagy egyéb akadályok jelentősen befolyásolják a nemzetközi kereskedelmet vagy akár meg is állíthatják.

Lehetséges megoldások

Az elemzők szerint az ellenintézkedések bonyolultak, de nem lehetetlenek.

A fentebb említett szigorításokkal szemben számos olyan megoldást javasoltak, amelyek célja az élelmiszeripar nehézségeinek enyhítése.

Az EU-n belüli a határok újbóli felállításának ellenére az Európai Bizottság fontolóra vette a zöld folyosók bevezetését, hogy a friss élelmiszereket szállító járművek ne várakozzanak hosszasa az EU 27 országának határátkelőhelyein.

Az idénymunkások hiányából adódó problémák megoldása az lehet, hogy helyettesítik őket olyan munkanélküliekkel, akik a teljes globális gazdaságot érintő válság miatt elveszítették munkahelyüket más ágazatokban.

Az egyes országok egyéni kétoldalú megállapodásokat is köthetnek az idénymunkások szállításának megkönnyítésére, például charterjáratokkal.

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel hogy bár a válság elmúlik, a változások megmaradnak. Minden azt jelzi, hogy hosszú távon az élelmiszeripari ágazat, valamint a gazdaság többi ága is messzemenő változásokkal néz szembe.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu