Back to top

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.

A holland Agrifirm által szervezett, a közösségi médiában zajló felmérésben kilenc különféle mezőgazdasági eredetű termék – karfiol, körte, sárgarépa, burgonya, tojás, baromfihús, sertéskaraj, marha-steakhús, illetve kisüzemi sajt – termelői árát kellett megsaccolniuk „laikusoknak”, vagyis olyan élelmiszervásárlóknak, akiknek nincs közvetlen kapcsolatuk a mezőgazdasággal.

Az eredmény egyértelmű, mindenki úgy vélte, hogy jóval nagyobb hányad marad a szupermarketekben kifizetett összegből a gazdáknál, mint amennyi tényleg.

Fotó: Tömpe Anna

Különösen nagy volt a különbség a tippelt és a valóságos termelői ár között a sárgarépánál

(57 centre gondoltak a vásárlók, miközben valójában 15 centet kapnak a termesztők kilójáért), a baromfihúsnál (1,36 euróra tippeltek, miközben csak 0,80 euró), a sertéskarajnál (a feltételezett 3,28 euró helyett csak 1,76), valamint a marha-steakhúsnál (a vevők által vélt 7,47 euró helyett 4,66). A felmérésben a „szupermarket-ár” a több helyen beszerzett élelmiszerek átlagárát jelentette, egy-egy élelmiszer termelői árát pedig éves átlagban számolták ki, hogy kiegyenlítődjenek a csúcsok és a mélypontok. Természetesen vannak gazdák, akik többet kapnak a termékeikért, a felmérés készítői azonban az ágazati átlagot igyekeztek prezentálni.

Az eredmények tekintetében nem mutatkozott érdemi különbség sem tájegységenként, sem a városlakók és a vidékiek között, de az életkori csoportok között sem. Vagyis a holland „laikusok”

kortól és lakóhelytől függetlenül mind úgy vélik, hogy a gazdálkodók jóval többet keresnek, mint amennyit valójában.

Feltűnő különbség volt ugyanakkor a nők és a férfiak között, a nők 56 százalékkal becsülték túl a gazdák által zsebre tett összeget, a férfiak pedig kicsit kevésbé, csak 39 százalékkal – számol be róla az agrarheute.com cikke.

Fotó: Tömpe Anna
Az Agrifirm által szervezett felmérés fő célja egyébként az volt, hogy kiderüljön, mennyire vannak tisztában az élelmiszerek árával és értékével a fogyasztók, illetve kapjanak némi rálátást, hogy mindennek mekkora hányadából részesülnek az élelmiszerlánc egyes szereplői. „Azért indítottuk a kampányunkat, hogy felhívjuk az emberek figyelmét mindannyiunk szerepére: arra, hogy

milyen nagy nyomást helyezünk mi mindannyian a termelőkre az élelmiszerekkel kapcsolatos sokrétű elvárásaink révén,

és hogy mindezért cserébe ők mennyit kapnak” – idézte a portál Dick Hordijket, az Agrifirm vezetőjét.

Az akció másik célja az volt, hogy rávilágítson a helyben termelt élelmiszer értékére, és arra, hogy a holland gazdálkodók az utóbbi időkben rengeteget ruháztak be egyebek között állatjólétbe és fenntarthatóságba, ugyanakkor a termékeikért alig kapnak többet. „A következő időszakban az előírások tovább szigorodnak, és a gazdák természetesen meg tudnak és meg is akarnak felelni a követelményeknek, viszont mindezért cserébe fair árat kell kapniuk” – fogalmaztak a felmérés készítői.

Káposztabetakarítás Hollandiában
Fotó: Tömpe Anna

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jöhet a Jordán-vírus ellen rezisztens paradicsom

A Bayer sajtóközleménye szerint Mexikóban akár már a jövő évben kereskedelmi forgalomba kerülhet a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) ellen közepes rezisztenciával rendelkező paradicsomfajta, majd sorban a többi fontos piacon is bevezethetik.

Kedvenc körtéink

A körte nem tartozik a könnyen termeszthető gyümölcsök közé, különösen a koronaalakítását és a szüreti idő meghatározását tekintve. Ráadásul páraigénye is nagyobb, mint a többi hazai gyümölcsfajnak, és érzékeny a nem kiegyenlített vízellátásra.

Társállatok, mint tollas, vagy szőrös pszichológusok

Egy társállat jelenléte oldja a stresszt, csökkenti a vérnyomást, és sok más pozitív hatással van gazdája lelki állapotára. Sokszor az embereknek csak arra van szükségük, hogy meghallgassák a problémáikat, és erre is kiválóak az állatok, tudnak hallgatni, sőt nem is tudnak közbeszólni, türelmesek, nem sietnek sehová. Hobbiállat, díszállat, társállat: mi a különbség?

Emelkedő terményárak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Növekedik a dió ára idén

A szárazság, a virágzáskor bekövetkezett fagykárok, valamint a burokfúrólégy rajzása miatt idén sokkal kevesebb dió termett. Az árak már most sem alacsonyak, de további drágulásra van kilátás, ami miatt költségesebb lesz a karácsonyi sütemények elkészítése is.

A Szilvásváradi pisztránggal bővült a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek köre

Az Európai Bizottság első alkalommal részesített oltalomban egy magyar édesvízi hal elnevezést. A Szilvásváradi pisztráng oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzését tanúsító oklevelet Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos adta át Nagy István agrárminiszternek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szeptember 21-i brüsszeli ülése előtt.

Továbbra is középpontban az élelmiszerlánc-biztonság

2020. október 1-jétől az Agrárminisztérium szervezetében, közvetlen miniszteri irányítás alá kerül az országos főállatorvos, és így a teljes élelmiszerlánc-felügyelet. A szervezeti változás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon még hangsúlyosabbá váljon ez a lakosság és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó terület.

Csaknem 13 tonna húskészítményt vont ki a forgalomból a Nébih

Egy Csongrád-Csanád megyei húsüzemben tartottak élelmiszerhigiéniai és nyomonkövetési ellenőrzést 2020 szeptemberében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A létesítményben 12,6 tonnányi termék nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért a hatóság kivonta azokat a forgalomból, valamint azonnali hatállyal felfüggesztette az egység tevékenységét.

Kecskefejés csárdásléptekkel

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. Korábban kecskéink kalandos nászáról, elléséről, a gidanevelés hétköznapjairól írtunk, most pedig arról, hogyan tanultunk meg fejni.

Kávé íz, koffein nélkül: növényi pótkávék

Többféle pótkávé kapható a bioboltokban, melyek lényege a kévészerű íz, a koffein hatása nélkül. Ezek gyerekeknek is adható italok. Néhány közülük házilag is elkészíthető, sokszor olyan növényekből, amire nem is gondolnánk...